55615. lajstromszámú szabadalom • Őrlési eljárás
A szállítóberendezés fölött a csőalakú (i) gyűjtőtartány van elrendezve. A csírázó búza a (k) áztatóból az (1) csiráztató dobba jut, honnét a szállítókészülék közvetítésével vékony sugárban vezettetik a széles sugárban áramló száraz gabonához és ezzel keveredve a (c) elevátoron át a (d) gyűjtőtartányba jut, a honnét a keverék a hengerszékekbe kerülve megőröltetik s megszitáltatik. A csirásbúza előállításánál különösen arra kell ügyelni, hogy fejérnyedús, egyenletes szemnagyságú búzát és kellő hőmérsékletű vizet használjunk (az előbbi föltételt rostálással lehet elérni). Ezen vízben 1—3-szor áztatjuk a búzát 1—2 óra hosszat. A beáztatási idők közti szüneteket úgy kell megválasztani, hogy a búza 24 óra alatt csírázni kezdjen. Ezután a búzát a csirázódobba vezetik, hol alacsonyabb hőmérsékleten tartva megérlelik a csirákat. Eközben fecskendezéssel gyakran s erősen megnedvesítik. Az áztatás kezdetétől számítva 2í /i —3Va nap múlva a csirázás befejeződött s a csirásbúza légszáraz szemekre számított lVa—•3%-os arányban a már jelzett módon a száraz búzához kevertetik és a keverék 12 óra hosszat a zárt tartányban raktároztad k. Ha az eljárást pl. két munkaszakaszban hajtjuk végre, akkor a csirázó búzát először 1 : 4 súlyviszonyban keverik bensőleg a közönséges száraz búzával s a keveréket 12 óráig pihentetik. Ezután ezen keveréket 1 : 9 súlyviszonyban keverik a többi száraz búzával s ezen főkeverék mintegy 36 óra hosszat pihentetik. Ezután a búza máiegyenletes nedvességű s őröltethető s a szándékolt aránynak megfelelően 1 rész csirásgabona jut 50 rész csirázatlan gabonára. Ha a csirásbúza nedvességének középértékéül 60%-t fogadunk el, a közönséges búza számára pedig 14%-t, akkor, ha a csirásbúzát a közönséges búzával 1 :50 arányban keverjük, elfogadható időn belül a nedvesség kiegyenlítődés nem lesz tökéletes. Elméletben a kiegyenlítődött nedvességtartalomnak 14-9%-nak kellene lennie, vagyis a csirásbúza nedvességének 14'9%-ra kellett volna alászállnia. De a valóságban nem csökken ennyire a csirásbúza nedvessége s ép ezért még nem őrölhető meg. Ki lehet jelenteni, hogy az 1 : 50 aránynál a nedvesség kiegyenlítődés alkalmas időn belül nem történik meg, mert a kiegyenlítődés az érintkező szemek között, szemrőlszemre jön létre. Mivel azonban a búzában 1 szem csak legföljebb 8 másik szemmel van közvetlen érintkezésben, tehát a kiegyenlítődés mindig 1 nedves csiraérett szem s lehetőleg 8 száraz búzaszem között megy végbe s csak ha e 8 száraz búzaszem fölvette a vizet, adhatja tovább a többi szemnek. A jelen eljárás szerint az előkeverékben az 1:4 súly aránynak megfelelően egy csirás búzaszem esik négy száraz búzaszemre. Ezen öt szem szorosan érintkezik s ezek között igen tökéletesen s gyorsan mégy végbe a nedvességkiegyenlítődés. A viszonyok matematikailag föltüntetve a következők: 1 rész csirásbúza 60% nedvességtartalommal, 4 rész búza 14% nedvességtartalommal. A kiegyenlítődés után az Öt rész nedvességtartalma átlagban 23-2% lesz. Ha most az első keveréket a száraz búza többi részével 1 : 9 arányban elegyítjük, akkor a nedvességi viszonyok számbelileg a következőképen alakulnak: 1 x 23-2 = 23-2 9 x 14 = 126 -0 149-2 Tehát a kiegyenlített nedvesség 14-9%. Az előkeveréssel való eljárásnak előnye az is, hogy az előkeverék könnyebben tartható el, mint a nedves csirásbúza egymagában. Ennélfogva a csirás búzát a csiráztató dobból eltávolítva az előkeverékkel a fölhasználási időig el lehet tartani. A csiráztató dob a jelen eljárásnál 12—16 óra helyett már körülbelül 2 óra múlva kiüríthető, miáltal jobban kihasználtatik s a befektetési költség is csökken. A csiráztatást hirtelen meg lehet szaki-
