55608. lajstromszámú szabadalom • Vésett zár egyesített ötlővel és zárnyelvvel
Megjelent 1913. évi március hó 33 -én. AIAGY. gggj KIh. SZABADALMI Iglg HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 55608. szám. VlII/d. OSZTÁLY. Vésett zár egyesített ötlővel és zárnyelvvel. CSONTOS GYULA FAKOPORSÓGYÁROS DEBRECZENBEN. A bejelentés napja 1911 január hó 10-ike. Jelen találmány tárgya oly vésett zár, melynél nincs külön zárnyelv és külön ötlő, hanem ez utóbbit egyesíti magában a zárnyelv, mely a kilincs lenyomásakor ép úgy működik, mint egy ötlő, a zárnak a kulccsal történt bezárásakor pedig mint zárnyelv csappan a zárlemez mélyedésébe, mely helyzetében a kilincs lenyomására már nem nyílik. A szerkezetnek előnye az, hogy sokkal egyszerűbb, tehát olcsóbb is és különösen sokkal kisebb méretű, mint az eddigi ] bevésett zárak úgy, hogy az ajtószárny vésetét nem kell oly nagyra csinálni, vagyis nem kell az ajtószárnyat annyira gyengíteni. A mellékelt rajzban a találmány tárgya van feltüntetve és pedig az 1. ábrán azon helyzetben, midőn a zárnyelv ötlő gyanánt szerepel, a 2. ábrán pedig abban a helyzetben, midőn a zárnyelvet előre vetettük. Mindkét ábrán a zárnak födőlapja a láthatóság kedvéért le van véve. A találmánynak megfelelően a zár (1) nyelvelőj én csak egyetlenegy kivágás van, melyen keresztül a (2) zárnyelv és egyúttal ötlő is vezettetik, míg a zárnyelv további vezetését a szokásos módon a (3) hasítékában kinyúló (4) pecek eszközli. Ha az (5) förgőnek négyszögalakú kivágásába illesztett kilincsfordítót lenyomjuk, akkor a förgőre erősített (6) egykarú emeltyű a (7) csapja s az alsó részén fölhajlítctt (8) tolórúd segítségével a (9) csap körül elforgó (10) kétkarú emeltyűnek (10a) meggörbített ágát a pontozott helyzetbe hozza, amidőn ez utóbbi a (2) zárnyelvet kiálló (11) peckénél fogva hátratolja, miáltal a zárnyelv az ajtó másik szárnyán levő zárlemez mélyedéséből ki-, húzódik. (1. ábrán pontozva és eredményvonallal jelezve.) A zárnyelvnek eredeti helyzetébe való visszacsappantását a szokásos (12) rúgó idézi elő, míg a (10) emeltyűszerkezetnek és így közvetve a kilincsnek visszacsappantását a (8) tolórúd fölső részén alkalmazott (13) pecekhez támaszkodó (14) rúgó eszközli, mely utóbbi a (15) fészekhez van erősítve. Ha már most a zárnak (16) kulcslyukán keresztüldugott (17) kulcstollala(19)rekesztőt s a (20) rekesztőkampót megemelve (2. ábra pontozott helyzete) a zárnyelvet (18) bezzentőjénél fogva előre vetjük, akkor már a zárnyelvnek (11) pecke a (10a) görbített emeltyűkar mozgáskörén annyira kívül esik, hogy a förgőbe illesztett kilincs fordító lenyomásakor a zárnyelvre már nem gyakorolunk semtni hatást, vagyis az ajtó zárva marad, mivel az előbb ötlő gyanánt szerepeli zárnyelv most már az utóbbi minőségében működik. A (19) rekesztő a szokásos módon
