55606. lajstromszámú szabadalom • Soros lóhere és lucernavetőgépcsoroszlya

Megjelent 1913. évi március hó 33-én. MAGY. KIR SZABADALMI jB| HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 55606. szám. X/a. OSZTÁLY. Soros lóhere- és lucernavető gép-csoroszlya. BEDŐ KÁLMÁN OKL. GAZDA LISZNYÓN. A bejelentés napja 1911 március hó 23-ika. Jelen találmány tárgya oly csoroszlya, .amely mindennemű vetőgépekre alkalmaz­ható és a melynek alkalmazásával lóhere, lucerna és általában mindennemű apró mag egyenletesen vethető el, míg előnye, hogy a magvakat a szükséges mélységre rakja, egyenletes vastagságú földréteggel takarja és a magvakat nyomottabb földbe helyezi. A csoroszlyák egymás mellett, egy vonal­ban vannak, míg a csoroszlya célszerű hát­rafelé szélesbedő kiképzése folytán két-két csoroszlya között kis orom képződik, addig a csoroszlya után kis barázdaszerű mélye­dés marad. A találmány lényegében nem egyéb, mint a vetőgép magvezetőjére akasztható cso­roszlya, a mely elől éllel bír, belül üreges a mag levezetésére, hátrafelé pedig szélesb­bedő, belül üres bordával bír, míg a cso­roszlya hátsó részén egy súlytartó van; hogy a csoroszlya sülyedósét elősegítse. A mellékelt rajzoii a találmány példaké­pem kiviteli alakjai vannak föltüntetve: 1. ábrán rendes talajhoz, 2. ábrán pedig göröngyös és homokos talajhoz használható csoroszlya nézetében van fóltüntetve. (a) a csoroszlya fölső része, a mely töl­csérszerű és a magvetőre akasztható. Ezen tölcsérszerűen kiképezett rész belül (g) fu­rattal bír, mely a (c) csoroszlyakés (f) ; nyúlványa fölött végződik és a magot le­| vezeti. A csoroszlya (b) hátrafelé szélesbbedő üreges farokkal- van ellátva, míg fölötte az (e) súlytartó a súly fölvevésére szolgál. A találmány alkalmazása a következő: A csoroszlyát bármely vetőgép magvezető csövére alkalmazzuk, természetesen egy sor­ban, miáltal a csoroszlyák közötti hézag a (b) farok felé mindig kisebbedik. Ezután az (e) súlytartóra oly súlyt alkalmazunk, hogy a csoroszlya megfelelő mélységre sülyedjen. A gép előrehaladásakor a csoroszlya (c) kései barázdát vágnak a földbe, amelybe azután a (g) tölcséren át az elvetendő mag a földbe kerül, míg a csoroszlya tovább­haladása után a szétnyitott föld összeomlik, eltemeti a magvakat és a (b) farkok a szétnyitott föld fölületében ormot képeznek, miáltal a mag fölött csak bizonyos szüksé­ges magasságú földréteg marad. Az így ke­letkezett orom a magvakat, illetve a kikelt növényt első napjaiban a széltől, zivatartól megóvja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom