55606. lajstromszámú szabadalom • Soros lóhere és lucernavetőgépcsoroszlya

Megjelent 1913. évi március hó 33-én. MAGY. KIR SZABADALMI jB| HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 55606. szám. X/a. OSZTÁLY. Soros lóhere- és lucernavető gép-csoroszlya. BEDŐ KÁLMÁN OKL. GAZDA LISZNYÓN. A bejelentés napja 1911 március hó 23-ika. Jelen találmány tárgya oly csoroszlya, .amely mindennemű vetőgépekre alkalmazható és a melynek alkalmazásával lóhere, lucerna és általában mindennemű apró mag egyenletesen vethető el, míg előnye, hogy a magvakat a szükséges mélységre rakja, egyenletes vastagságú földréteggel takarja és a magvakat nyomottabb földbe helyezi. A csoroszlyák egymás mellett, egy vonalban vannak, míg a csoroszlya célszerű hátrafelé szélesbedő kiképzése folytán két-két csoroszlya között kis orom képződik, addig a csoroszlya után kis barázdaszerű mélyedés marad. A találmány lényegében nem egyéb, mint a vetőgép magvezetőjére akasztható csoroszlya, a mely elől éllel bír, belül üreges a mag levezetésére, hátrafelé pedig szélesbbedő, belül üres bordával bír, míg a csoroszlya hátsó részén egy súlytartó van; hogy a csoroszlya sülyedósét elősegítse. A mellékelt rajzoii a találmány példaképem kiviteli alakjai vannak föltüntetve: 1. ábrán rendes talajhoz, 2. ábrán pedig göröngyös és homokos talajhoz használható csoroszlya nézetében van fóltüntetve. (a) a csoroszlya fölső része, a mely tölcsérszerű és a magvetőre akasztható. Ezen tölcsérszerűen kiképezett rész belül (g) furattal bír, mely a (c) csoroszlyakés (f) ; nyúlványa fölött végződik és a magot le| vezeti. A csoroszlya (b) hátrafelé szélesbbedő üreges farokkal- van ellátva, míg fölötte az (e) súlytartó a súly fölvevésére szolgál. A találmány alkalmazása a következő: A csoroszlyát bármely vetőgép magvezető csövére alkalmazzuk, természetesen egy sorban, miáltal a csoroszlyák közötti hézag a (b) farok felé mindig kisebbedik. Ezután az (e) súlytartóra oly súlyt alkalmazunk, hogy a csoroszlya megfelelő mélységre sülyedjen. A gép előrehaladásakor a csoroszlya (c) kései barázdát vágnak a földbe, amelybe azután a (g) tölcséren át az elvetendő mag a földbe kerül, míg a csoroszlya továbbhaladása után a szétnyitott föld összeomlik, eltemeti a magvakat és a (b) farkok a szétnyitott föld fölületében ormot képeznek, miáltal a mag fölött csak bizonyos szükséges magasságú földréteg marad. Az így keletkezett orom a magvakat, illetve a kikelt növényt első napjaiban a széltől, zivatartól megóvja.