55564. lajstromszámú szabadalom • Könyökcső
sához a bádog-lemezt először az 1. ábrán látható (1) alakra kiszabjuk. Ezt aztán a 2. ábrabeli (2) matrica fölé helyezzük ,és egy, a félcsőkeresztmetszetnek megfelelői alakú (3) kölyüvel a kivánt alakra hozzuk (3. ábra), és pedig olyként, hogy hosszr irányú szélein az eredeti lemez síkjában fekvő keskeny (4) peremek maradjanak. Ily módon a készítendő könyöknek pontosan felét képező csőiszelvényt kapunk, amelyből kettőt kell egymással egyesíteni. Ez az egyesítés, mint már föntebb említettük, összefáncolás útján történik. E célra előnyösen a 7. ábrán látható U-saelvényű (5) fáncszalagokat alkalmazhatjuk, amelyeket hengerlés vagy sajtolás útján hozhatunk a kívánt alakra. Ezen szalagokat ráillesztjük az összetett esőszel- J vények (4) peremeire, és ezekkel együtt laposra sajtoljuk (lásd 4. és 5. ábrát). Az összefáncolásnál arra is kell ügyelni, hogy a fánc a könyökhöz csatlakozó csődarab rátolását ne gátolja, azért a fáncot a könyök azon végén, amely a csatlakozó csőbe be lesz dugva, a 6. ábrán látható módon visszasajtoljuk, hogy a fánc fölülete ezen la helyen a cső egyéb fölületével egy szintbe kerüljön, ily módon pontos összeillesztést téve lehetővé. Ellenben a könyök másik végén a fáncot egészben a csőfal fölületén túl hagyjuk kiállni, hogy ilykép a cső belsői részié egyenletes sima fölülettel bírjon (5. ábra). Minthogy a síkfölületű lemezből való sajtolás alkalmával az anyag csak az ív külső részein nyújtatik, ellenben annak belső részein tömöríttetik, azért előfordulhat, hogy a lemez ezen helyen kissé összegyűrődik, amely gyűrődéseket ugyan kalapálás vagy hengerlés útján ki lehet simítani, de inémi nyomuk mégis megmarad. Ennek elkerülésére a találmány szerint a sajtoló matri<3ában meghatározott alakú mélyítéseket, és a kölyün ennek megfelelő kiemelkedésekét rendezünk el úgy, hogy a saj tolásnál -összetömörülő (8) anyagrészek ezen mélyítésekbe kitérhessenek, és azokban elhelyezkedhessenek. Ha a mélyítéseket megjelelő rajz szerint rendezzük el (lásd 8., 9. és 10. ábrákat), egyúttal díszítő hatásokat is érhetünk el, amellett, hogy megakadályozzuk az anyag szabálytalan gyűrődését. Ezenfölül a könyök két végéhez közel még gyűrűalakú (9) kidudorodásokat isbssajtolhatunk, miáltal egyrészt a csatlakozó csövek föltolása határoltatik, de másrészt a könyökcső maga is merevíttetik s az egyenletes sajtolás is biztosíttatik, amenynyiben a lesülyedő kölyűn lévő megfelelő kiemelkedések, amelyek legelőször jönnek érintkezésbe a munkadarabbal, azt megragadják és a további sajtolás folyamán • helyzetében rögzítve tartják. Két rész helyett esetleg több csőszelvényből is állíthatjuk össze a könyökcsövet, különösen akkor, ha igen merev anyag-J gal kell dolgoznunk. A leírt módon természetszerűleg JF' " csupán egyszerű könyököt, hanem f1 " vek gyanánt használatos egyéb htokat, mint pl. lirét, körívkön?, kúpos könyököt stb. is állíthatunk «1Ő, amikor is csak a megfelelő sajtoló mintát kell al• kalmaznunk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Könyökcső, amely két vagy több, sajtolás útján megfelelően alakított és a hosszirányú élek mentén összefáncolt csőszelvényből áll. 2. Az 1. igényben védett könyökcső oly foganatosítási alakja, amelynél a csőszelvények keskeny peremekkel vannak ellátva, amelyek(U-keresztszelvényű fáncszalagok segélyével foglaltatnak össze. 3. Az 1. igényben védett könyökcső oly foganatosítási alakja, amely két, a legszélső és legbelsőt görbületi vonalak mentén összefoglalt csőszelvényből áll. 4. Az 1. és 3. igényben védett könyökcső foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a csősaelvónyek a sajtolási alkalmával föllépő anyagtorlódás1 és elmekfolytán beállható össaegyűrődés elkerülésére besajtolt (8) kidudorodásokkal vannak ellátva, amelyek célszerűen meghatározott rajz szerint lehetnek elrendezve.
