55560. lajstromszámú szabadalom • Beszélőgép
— 2 — A szekrény feneke a (8) válaszfal és a (3) oldalfalak a függélyes (11) válaszfalat fogják közre, mely azokkal együtt a zárt (12) rekeszt határolja, mely a forgókorongot hajtó szerkezetet veszi föl és mely azonkívül a hanglemezeknek és a gép egyéb tartozékainak tárolására is használható. Ezen (11) válaszfal, az alább részletezendő célból, négyszögletes resonáló lemez gyanánt van kiképezve ós csupán élei mentén van megtámasztva. A hang reprodukálására szolgáló, ismert módon szerkesztett (15) hangszelence a vele közlekedő (16) csőre van fölszerelve, mely a kúpos cső alakjával biró (17) szelencekarnak szabad végével, vízszintes tengely körül elforgathatóan van összekötve és azzal közlekedik. A nagyjában vízszintes irányban hátrafelé nyúló szelencekarnak hátsó vége a szekrény belsejébe lefelé van görbítve és a vele közlekedő, lefelé nyúló, merev csőalakú (18) karnak fölső végében ismert módon, függélyes tengely körül elforgathatóan van ágyazva. A (18) kar a kúpalakú hangtölcsérnek középső szakaszát, az említett (17) kar pedig annak belső szakaszát vagy bebocsátó végét képezi. A vízszintes (8) válaszfal hátrafelé, a függélyes (11) válaszfal mögé nyúl, a szekrény hátsó (2) falának belső fölülete előtt bizonyos hézag meghagyásával végződik és közepén a (19) kivágással van ellátva, melyen a (18) karnak fölső vagy belső része jár át anélkül, hogy a (8) válaszfallal érintkeznék. A (18) karnak alsó része hátrafelé, majd fölfelé lévén görbítve, a (20) könyököt képezi éa a fölfelé bővülő (21) fészekben végződik, mely a hangtölcsérnek (22) főrészét veszi föl. A (18) kar a szekrény oldalaival párhuzamos irányban mérve, nagyjában egyenletes átmérővel bír és csak (21) fészek felé bővül kissé, a szekrény hátsó falával párhuzamos irányban mérve azonban belső vagy fölső végétől kezdve kifelé fokozatosan bővül (2. ábra). A (18) kar, belső végén célszerűen hengeres, de attól kezdve fokozatosan növekedő, elypsisalakú harántmetszettel bír egészen a (21) fészekig, melynek harántmetszete téglány alakjával bír, melynek hosszoldalai a szekrénynek hátsó falával párhuzamosak. A (18) kar rögzítése céljából az, mellső oldalának közbenső részén, két egymással ellenkező irányban kinyúló lapos (25) toldattal van ellátva, melyek egy illesztő lemezt képeznek, melynek mellső sík oldala a (26) csavarok segélyével a (11) ^válaszfalnak (1. ábra) hátsó oldalához szorítható, mely csavarok a válaszfalban és az illesztő lemezben ezen célból kiképezett (27) furatokon járnak át és a (28) csavaranyák segélyével rögzíthetők. Lehet a (18) karnak a (11) válaszfallal való merev összeköttetésére az imént leírt elemek helyett vagy azokon kívül természetesen egyéb elemeket is használni. Helymegtakarítás céljából a szekrénynek (4) feneke a (20) könyököt befogadó (30) nyílással van ellátva, melyet egy befelé bővülő fölület határol, mellyel a könyök ugyan nem érintkezik, de ahhoz igen közel fekszik, nehogy a könyök és ezen határoló fölület között a hanghullámok kitódulhassanak. A (22) főtölcsér, melyet kizárólag a (21) fészek hord, az utóbbiból a vízszintes (8) válaszfal és a szekrénynek hátsó fala között nyúl fölfelé anélkül, hogy ezen válaszfallal vagy a szekrénynek bármely más részével érintkeznék. A főtölcsér több, fölfelé nyúló, félköralakú lapos (31) resonáló lemezből áll, melyeknek görbevonalú szélei a (21) fészekbe vannak beillesztve. A külső resonáló lemezek a fészek harántfalainak belső fölületei és a (18) karnak a fészekkel szomszédos belső fölületei között kiképezett (32) fokra illeszkednek, ahol is ezen külső resonáló lemezeknek belső fölületei a (18) kar szomszédos fölületeinek meghosszabbítását képezik. A közbenső lemezeknek alsó (33) szélei ki vannak élezve, hogy a hanghullámok zavartalanul jussanak a (18) karból a fő tölcsérbe. A resonáló lemezeknek görbevonalú széleit az egymáshoz képest symmetrikus görbületei (31') oldallapok kötik össze egymással, melyek mindegyike a (21) fészek egyik
