55559. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hangjegycsíkok lyukasztására
állítani. Ez az előtét az (1) tengelyre ékelt (22) fogaskerékből, az ebbe fogódzói (23) fogaskerékből, a (23) fogaskerékbe fogódzó (24) fogaskerékből, a keret oldalfa- -laiba ágyazott (26) tengelyre ékelt (25) fogaskerékből és ugyanennek a tengelynek végére ékelt (27) kúpkerékből áll. Ez a kúpkerék a (29) tengelyre ékelt (28) kúpkerékkel kapcsolódik, mely tengely az említett kötés részét képezi. A (29) tengely hátsó vége egy (30) csapágyba forgathatóan van ágyazva, mely a keret egyik oldalfalára fölcsavarolt vagy másként fölerősített (31) csapágyakba van szerelve, míg mellső vége a (32) üreges tengelyben | forog, melynek középvonala a (29) tengely középvonalával összeesik és mely a berendezéssel valamely módon mereven kapcsolt (34) csapágybakba szerelt (33) csapágyba van ágyazva. A tengely mellső végén alkalmazott (35) csavar az alsó vezetőhengerre erősített (36) csavarkerékbe fogódzik. Hogy a (29) tengely és a (32) üreges tengely között kényszermozgásszerű kapcsolat létesüljön, a tengelynek emelőfölülettel ellátott (37) gallérja van, melynek (38) válldarabjára a (29) tengelyre eltolhatóan, de nem forgathatóan fölhúzott (40) hüvely (39) bütyke fekszik. A leírt kötés működtetésére szolgáló berendezést alább ismertetjük. A lyukasztószerszámok emelésére és sülyesztésére szolgáló szerkezet több (41) karból vagy kalapácsból áll, melyek az (1) tengelyre vannak szerelve és egymással azonos módon lehetne kiképezve. A kalapácsok külső élei által leírt körök előtt egy harántirányú (42) sin van alkalmazva, melynek alsó élére rendszerint több egyenes vonalban elrendezett (44) lyukasztószerszám (43) feje fekszik, eme lyukasztószerszámok alsó végei a vezetőrúdnak fölül kissé kiszélesedő (13) lyukaiba fogódzanak. A lyukasztószerszámok száma a vezetőlyukakéval egyezik meg, és mikor valamely lyukasztószerszám lefelé mozog, a vezető rúd az ellendarab között lévő papírcsíkot átlyukasztja. A lyukasztószerszámokat egy lejtős helyzetben lévő sin alsó élével gyönge, egyrészt a lyukasztószerszámok fejeivel, másrészt eme sin fölső élével kapcsolt rugók tartják érintkezésben, miáltal azok egyenes sorban foglalnak helyet. A lyukasztószerszámok eme helyzetükben kissé előre hajlanak (4. ábra), mit az tesz lehetővé, hogy a (13) vezető lyukak fölső végeiken kissé kiöblösödnek. Hogy a lyukasztók az egymás fölött elrendezett (47) sínekre feküdjenek, tehát függélyes helyzetbe jussanak, mikor fejeik a kalapácsok hatáskörébe kerülnek, a lyukasztószerszerszámoktól (49) vonódrótok mennek az (50) elektromágnesekhez, melyek száma a I lyukasztószerszámok számával egyezik meg és melyek sorokban vannak a berendezés hátsó végén alkalmazott (52) keret (51) harántsinein elrendezve. A géppel kapcsolt zongorában vagy más hangszerben a függélyes irányban mozgatható (53) oszlopok mindegyikére szigetelve, egy-egy (54) kontaktuslemez van elrendezve (13. ábra), melytől az (55) vezeték megy az (56) gyűjtővezetékhez és (57) áramforráshoz. Mindegyik (53) oszlop előtt az (58) harántlécre egy rugalmas (59) kontaktusujj van fölerősítve, mely a (60) drót útján van az (50) elektromágnessel összekötve. Az elektromágnes csévéjét a (61) vezeték köti össze a (62) gyűjtővezetékkel és az (57) teleppel vagy más áramforrással. Ha a zongora vagy más hangszer valamely billentyűjét lenyomjuk, az ehhez tartozó (53) oszlop ismert módon megemelkedik, az (54) lemez csúszás közben az (59) ujjal kontaktusba jön, mellyel eddig nem érintkezett, minthogy az ujj az oszlop nyugalmi állapotánál az (54) lemez alatt lévő szigetelésre fekszik. Most már az (50) elektromágnesen áram megy át, a mágnes gerjed és (65) fegyverzetét lefelé húzza, míg ez a mágnest nem érinti. Mindegyik elektromágnesnek egy pár csévéje van és a mágnes az (51) harántsínre szerelt (66) alaplemezen van fölerősítve* ettől indul ki a (67) szár, melyhez fölső végén a (65) fegyverzet van csuklósan kapcsolva (10. ábra). A (65) fegyverzetnek előre görbülő (68) karján egy kis (69) csavarrúgó egyik
