55553. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyadékok emelésére

ugyanazon szakasza alatt vannak nyitva, míg a (3, 6) szelepek á körfolyamnak egy másik szakasza alatt nyílnak ki. A nehéz olaj vagy más folyós égési anyag a (9) tartályból tápláltatik, mely a (10) visszacsapó szelep útján a (11) porlasztóval közlekedik, melyet a (12) cső a (2) kamrával, a (13) cső pedig az (1) kam. rával köt össze. A porlasztó a nyitott végekkel biró, egyrészt a folyós égési anyagba merülő, másrészt a '(13) cső szájába torkoló, rövid meggörbített (14) csövekkel van ellátva, lehet azonban más porlasztót vagy gázosítiót is használni. A rúgóhatás alatt álló (5) visszacsapó szelep a (13) cső és az (1) kamra közötti közlekedést rendszerint elzárja; ezen szelep rugója nagyobb feszerővel bír, mint a (7) bebocsátó szelepé, miért is a körfolyamnak azon szakaszában, melyben az égési keverék a (7) szelep útján beszívatik, az (5) szelep zárt állásában megtartatik. A gép működése a következő: Az expanziólöket végén az (1) égési és a (2) légkamrában lévő folyadék a legalacsonyabb, vagyis az (a—a) szinttel bír. Ekkor az (1) kamrát égési termékek, ,a (2) kamrát pedig majdnem légköri nyomással biró levegő tölti ki, mely a folyadéknak a (2) kamrában történő sülyedésekor a (3) szelep útján áramlott be. A körfolyamnak ezen részébetti a nyomócső útján kihajtott főfolyadékoszlop nagy sebességgel áramlik tova és a (6) kibocsátó szelep saját súlyának hatása alatt kinyilt, a (4) szelep azonban elzárva tartatik mindaddig, míg a (7) szelep, mely későbben működik, ki nem nyittatott. A folyadékkészlet oly szinttel bír, hogy a folyadék a folyadékbebocsátó szelepek útján a (b—b) szintig emelkedik, amikor is az az égési termékeknek egy részét a (6) szelep útján kiszorítja és pedig abban a pillanatban, amely ben a főoszlop nyugalomba jön. A folyadékoszlop már most a kamrák felé visszaáramlik, amikor is a folyadék az (1) kamrában nagy, a (2) kamrában azonban csak kis mértékben fog megemelkedni, mert ekkor az (1) kamrából az égési termékek szabadon kiáramolhatnak, míg a (2) kamrában úgy a (3), mint a (4) szelep el van zárva. Mikor a folyadék a (6) szelepet eléri, ezt ismert módon elzárja, minek megtörténtével, vagyis a folyadéknak további mozgásakor, mely a rugalmas párna összenyomását okozza, az (1) kamrának a (6) szelep fölötti részében visszamaradt égési termékek, valamint a (2) kamrának egész ! légtartalma a visszaáramló folyadék esési magasságának megfelelő nyomásnál nagyobb nyomásig komprimáltatik, és végül a folyadékoszlop nyugalomba jön. A komprimált rugalmas párnának ekkor bekövetkező expanziója a folyadékoszlopnak kifelé mozgását okozza, amikor is, minthogy az (1) kamrában lévő folyadék a (6) szelep alá sülyed, a (7) bebocsátó szelep, rúgójának hatása ellenében kinyílik és az (1) kamrába, égési keverék szívatik be. Ugyanekkor a (2) kamrában a levegő szintén expandál, amikor is a (4) szelep, mihelyt a nyomás eléggé csökkent, saját súlyának hatása alatt kinyílik. Mihelyt a folyadék ismét nyugalomba jött, a (7) szelep, rúgójának hatása alatt elzáródik. Ennél az állapotnál az (1) kamra égési keveréket, a (2) kamra pedig levegőt tartalmaz és valamennyi szelep, kivéve a (4) I szelepet, el van zárva. A folyadékoszlop ! már most, helyzeti energiája folytán, ismét visszafelé áramlik, amikor is az (1) kamrában 1 évő égési keverék és a (2) kamrában lévő levegő majdnem azonos nyomásig komprimáltatik mindaddig, míg a folyadék nyugalomba nem jön. Ekkor az (1) kamrában lévő keverék meggyújtatik, minek következtében a nyomás hirtelen megnagyobbodik úgy, hogy a folyadék kihajtatik és pedig első sorban is a (2) kamrába. A két kamra közötti folyadékoszlop ugyanis a nyomó csőben lévő főoszlophoz képest kicsiny, miért is az utóbbi lassabban indul meg. A (2) kamrában megemelkedő, majd az ebben lévő levegőt komprimáló folyadék mozgása tényleg oly gyors, hogy még mielőtt a főoszlop eléggé nagy utat tett volna meg, a (2) kamrában lévő