55533. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés magas frekvenciájú elektromos rezgések létesítésére

fényív is ugyanazon (E) helyzetet foglalja mint a gázsugár. Ha elektromos hullámokat akarunk létesíteni, az ívet ugyanazon viszonyok közé hozzuk, mint magas frequeneiájű áramok létesítésénél. Drótnélküli táviráshoz a legegyszerűbb elrendezés abban áll, hogy az -egyik elektródát'egy antennen és a másikat a földön rendezzük el. Ha csak kis erőt alkalmazunk, a (C) tokot elhagyhatjuk; az (Al) csövet ez esetben teljesen zárjuk •és belsején vízáramot vezetünk át; az (A) •csövet elzárjuk, csak egy kis lyukat hagyva mellső végén (2. ábra). Ezen esetben az elektromos ív a hengeres gázáramhoz köti magát, mely a (D) nyílásból jön ki és a szemben fekvő elektródánál végződik. A 3. ábrán föltüntetett foganatosítási alaknál az (A) és (Al) csövek végei nincsenek gyűrűs hasítékokkal ellátva, hanem légmentesen el vannak zárva és koszorúalakban elrendezett nyílásokkal vannak fölszerelve, mi mellett a megmaradó fémrészek egyrészt kinyúlnak, másrészt konkáv módon vannak kiképezve. A nyílások száma az ív potenciáljától függ. Hogy az (A, Al) csövek végeit lehetőleg sok nyílással lehessen ellátni, azokba sejtszerűen egymás mellé helyezett fém-Mdogdarabokat lehet behelyezni, amilyenek némely Bunsen-lángzók kibocsátó végén alkalmaztatnak, hogy a gáz lehetőleg -sok nyíláson haladjon át úgy, hogy számos apró lánggal ég. Ha nagy ívekről van szó, a csővégekben párhuzamos hasítékok egy sorát lehet alkalmazni és a csöveknek a hengerestől eltérő alakot is lehet adni. A 3. ábrán egy ily csővégen át vett hosszmetszet van föltüntetve, melynél öt párhuzamos (a) hasíték van elrendezve. Még több koncentrikusan elrendezett gyűrűalakú hasítékot is alkalmazhatunk, de ily -elrendezés nehézségekkel jár. A 4. ábrán föltüntetett foganatosítási alaknál az elektródák módosítva úgy vannak •elrendezve, hogy végeiket a kopás mérvében könnyen ki lehet cserélni és azokat egymáshoz közelíteni, illetve egymástól eltávolítani lehet, ami a gyakorlati távbeszélésnél és drótnélküli távírásnál szükséges. A 4. ábrán (M) szigetelő anyagból való köpenyt (D, D) fémből való homlokkorongokat jelez, amelyeken az (A), illetve (B) elektródák mennek át. A két (D) korong csavarok által helyükben megtartatik; a csavarok elektromosan elszigeteltek, ha a (D) korongok fémből valók. (A) a cső, amelyből a gáz kiáramlik. (B) az, amelybe a gáz beáramlik és honnan a küllevegőbe jut. A gáz gyors átáramlásához szükséges gyűrűs tér létesítésére az (A) elektróda végén fémből vagy szigetelő anyagból való kis (T) csődarab koncentrikusan van behelyezve, mely legalább is azon a helyen, ahonnan a gáz jön, zárva van. A (B)-hez koncentrikusan fekvő (8) cső két végén nyitva van és nyakrész által gyenge súrlódással a megkívánt helyzetben három kis csap által rögzíttetik; ezen csapok egymástól egyenlő távolságban a henger három alkotójának megfelelően vannak a (B) csőben elrendezve^ Ha a gázok az (A) cső gyűrűs teréből kilépnek, az (S) csövet úgy belülről, mint kívülről érintik és a (B) csőbe jutnak. Az (8) csövet a (C) cső veszi körül, mely fölül az (I) tölcsérben végződik. A (B) és (C) között lévő gyűrűs tér és az (I) tölcsér egy része is vízzel vannak ellátva a készülék fölső részének hűtése céljából. Ugy az (A) cső végrészei, mint az (S) betétdarab a 4. ábra szerint könnyen kicserélhetők, mert (A) végét csavarok rögzítik, (S) rész pedig csak könnyű súrlódással van fogva tartva. A fölső csőrész szűkítése megakadályozza, hogy a gázáram az (S) részt magával ragadja. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés gázsugarak fölhasználásával nagy frequenciájú rezgő áramok létesítésére csőalakban kiképezett elektródákkal, jellemezve azáltal, hogy ez utóbbiak egymás felé csatlakozó zárt végeiken egy vagy több átbocsátó nyílással vannak ellátva úgy, hogy az egyik elek| tródából kilépő és az iv elektromos erő-