55510. lajstromszámú szabadalom • Szabályozókészülék oly erőgépekhez, melyek fölváltva kétféle hajtóközeggel dolgoznak, főkép fáradt gőzzel és friss gőzzel működő turbinákhoz
Ha a terhelési regulatort valamely (y) ponton rögzítve képzeljük, akkor a forgó regulator a szokásos módon hat a szabályozó tolattyúra úgy, hogy a szabályozó karmantyúnak a tolattyúnak (o)-tól (r)-ig való elmozgatására az (s0 —t,) utat kell leírnia. A szabályozásnak a (w) és (x) pontok között való beállítására vagyis az egyik üzemnek a másikra való átmeneténél tehát az (s„—tv ) út volna leírandó. Mindezen esetekben a fordulatszám esése kisebb, mint a szabályozónak összes lehető fordulatszámesése. Az az eset, hogy a terhelési szabábályozót az (y) ponton rögzítsük, akkor juthat érvényre, mikor a gép egyedül dolgozik egy hálózatban és a terhelés ekkor változatlan maradna. Ez esetben a szabályozó azonkívül igen csekély fordulatszámeséssel is működik úgy, hogy nem volna szükség a terhelési szabályozó elrendezésére. Tényleg azonban az (y) ponton a terhelési szabályozó nem marad meg. Sőt, mihelyt ingadozás beáll, a hálózat terhelése megváltozik úgy, hogy az (y) pont eltolódik. Ez az eltolódás olyan, hogy az (a) szabályozó tolattyú ugyanoly értelemben emeltetik és sülyesztetik, mint a (h), illetve (n) szabályozó által úgy, hogy ez utóbbi szabályozót a (k) terhelési szabályozó hatásában támogatja. A (k), illetve (n) szabályozó fordulatszámának csekély esése dacára tehát a feszültségi szabályozó hatása alatt stabilitás áll be. Ha azonban a gép oly áramhálózatban dolgozik, mimellett egyszerűség kedvéért forgóáramú hálózatot tételeztünk föl, melynél valamennyi gép fordulatszáma közvetlenül egymástól függ, akkor adott terhelésnél a sebességszabályozót rögzítve képzelhetjük, minthogy fordulatszámát a hálózat megszabja. Az egyenáramú üzemnél egyébként valamennyi bekapcsolt gép fordulatszáma ugyancsak egymástól függ, minthogy csekélyebb terhelésnél a fordulatszámot az áramfeszültség szabja meg. Ha tehát a (h), illetve (n) sebességszabályozót valamely (z) ponton fogvatartva képzeljük, akkor a feszültségszabályozónak az (a) szabályozó tolattyú által megtett (w—x) út esetében az (yT —yn ) utat kell leírnia. Ennek megfelelően tehát a kombinált gép teljesítményében az. egyik üzemmódról a másikra való átmenésénél a terhelés megváltozik, amit azután a többi párhuzamosan bekapcsolt gépnek ki kell egyenlítenie. Ezt a terhelésváltozást lehetőleg kicsinyre választjuk, vagyis olyannak, hogy az (yT —yn ) út csak kis törtrésze legyen a nagy (u—v) útnak, ami az emelőáttételi viszony kellő megválasztása által minden további nélkül elérhető. A hálózat ezen említett terhelésváltozása viszont a fordulatszám megváltozását vonja maga után és a választott példánál, vagyis a fáradt gőzzel való üzemről a friss gőzzel való üzemre történő átmenetnél a teljesítmény csökkenésénél a fordulatszám is csökken. A fordulatszám ezen csökkenésének az a következménye, hogy a (h), illetve (n) sebességszabályozó a szabályozást elősegíti úgy, hogy az egész rendszerhez szükségelt stabilitás megtartatik és a kombinált gép teljesítményeinek különbsége nem lesz oly nagy, mint amilyen naggyá a fordulatszám megváltoztatása nélkül válna. A fordulatszám ezen megváltozása annál csekélyebb, minél kisebb a különbség az (yu ) és (yv ) terhelések között. Ahelyett, hogy föltételeznők, hogya sebességszabályozó és a terhelési szabályozó, úgy amint az a 3. ábrán föl van tüntetve, közvetlenül a rudazatra hatnának, ép úgy lehetne, mint az pl. az 1. és 2. ábrán föl van tüntetve, közvetve hatá szabályozást visszaállítással is alkalmazni. A szabályozást fönt leírt működési módján, ez semmit sem változtatna. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szabályozó készülék oly erőgépekhez, melyek fölváltva kétféle hajtó közeggel dolgoznak, főkép fáradt gőzzel és frissgőzzel működtetett turbinákhoz, azáltal jellemezve, hogy a szabályozószerv egyidejűleg egy sebességi és egy terhelési szabályozó befolyása alatt áll. 2. Az 1. igényben védett szabályozó készülék foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a szabályozó, készüléknek
