55506. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a petróleum, kátrány és más hasonló üzemből származó olajoknak magas vakuum alatt történő desztillációjára

fokozott savhasználatnál is csak vöröses vagy barnára festett párlatot kapunk és a redesztillálás el nem kerülhető. Már régóta kívánatos tehát egy vákuumdesztilláció-berendezés, mely a párlatok szabadon látható kifolyását teszi lehetővé. Ehhez még az is hozzájárul, hogy oly vákuumdesztilláció, melynél az evakuálást a párlatot fölfogó edény végzi, elvileg már azért is el van hibázva, mivel az inkondenzábilis gázok túlhosszú ideig maradnak a párlatokkal érintkezésben és így ezek által ismét részben abszorbeáltainak. Az inkondenzábilis gázokat a lehető leggyorsabban el kell távolítani. Mindezen hátrányok minden nehézség nélkül el volnának kerülve, ha a desztillációt úgy lehetne berendezni, hogy a hűtőedényből való kilépés és a fölfogó szekrénybe (receiving box) való belépés között az a magasság adódnék ki, mely a kívánt vákuumnak, például 8 m. vízoszlopnak megfelelne. Föl is építettek ily telepeket, melyeknél azonban az az építkezési nehézség volt el nem kerülhető, hogy a desztillációs telepet rendkívül magasan kellett fölállítani, hogy a kilépés még a föld fölszíne fölé kerüljön. Ezáltal a telep alépítményei igen költségesek, a tüzelőanyag fölszállítása és a kezelés pedig igen kedvezőtlenné válik. A jelen találmány tárgya mindezen hátrányokat teljesen kiküszöböli. A mellékelt rajzon egy ily magas vákuummal dolgozó desztillációberendezés van sémásan föltüntetve. A (D) lepárló lombikból a párlatgőzök a tetszőleges szerkezetű (A) és (B) léghűtő deflegmátorok rendszerén át a (K) csőhűtő készülékhez és innen a magasan fekvő (C) kondenzátorhoz jutnak. Az (A) és (B) deflegmátorokban kondenzált párlatok az (0) csőhűtő készülékekhez és innen az (r3) csöveken át az (S) gyűjtőedényekbe jutnak, melyek folyadékállásuk szabályozására előnyösen úszóval láthatók el. A (K) csőhűtő készülékben képződött folyékony párlatok esetleg közvetlenül is ily (S) gyűjtőedénybe vezethetők. Az (S) edényekből az ily módon összegyűjtött egyes folyékony frakciók az (r4) ejtőcső útján a megfelelően mélyre állított (p) frakciószivattyúkhoz jutnak akképen, hogy minden egyes frakciónak saját szivattyúja van. Ezen szivattyúk a képződött frakciókat külön (r5) nyomócsöveken át a magasabban álló (E) fölfogó szekrényekbe nyomják át. A nem kondenzálható gázok a magasabban elhelyezett (C) kondenzátorból az (rl) szívócső útján a (P) száraz légszivattyú által leszívatnak és (r2) csövön át a szabadba jutnak. Az (0) és (K) csőhűtők, valamint a (C) kondenzátor hűtővízzel láttatnak el, melynek áramlását az egyszerű nyilak jelzik; a (C) kondenzátorban a hűtővíz közvetlenül érintkezik a lecsapandó gőzökkel és a vákuumnak megfelelő magas (r6) ejtőcsövön át az elvezető csatornába vezettetik. Míg a csekélyebb vákuummal dolgozó berendezéseknél a párlat a hűtő elhagyása és egy megfelelő folyadékszifonon való áthaladása után szabadon átfuthat a receiving boxba, minthogy a vákuumnak megfelelő csekély folyadékmagasság az (r4) csőben már elégséges ahhoz, hogy ez a vákuum legyőzessék, a jelen elrendezéssel lehetővé van téve a magas vákuum alatt való működtetés anélkül, hogy kénytelenek lennénk az (r4) elvezető csövek (H) magasságát a vákuumnak megfelelően méretezni és úgy a fönt hátránynak mondott fölszínkülönbséget betartani. A (p) szivattyúk alkalmazása által az (r4) cső (H) magasságát akkép méretezhetjük, hogy ezen csőben a folyadékoszlopnak csak oly magas, melyet ezen szivattyúnak evakuálásra létesíteni kell. Gyakorlati példa gyanánt fölemlítendő, ha a (p) szivattyú 6 m. folyadékmagasságot képes szivattyúzni, abszolút- vákuum és a párlat (l)-gyel egyenlő fajsúlya mellett, akkor az (S) gyűjtőedény (n) elvezetése és a (p) szivattyú szívó csőcsonkja között a (H) magasságnak csak 4 métert kell kitennie. Az egész desztillációberendezésnek ama nagy költségei, melyek a berendezésnek a vákuumhoz szükséges lejtőség elérése céljából Való magasra állításával járnak, ezen elrendezés által elkerültetnek és ez esetben