55499. lajstromszámú szabadalom • Reprodukáló tű lemezes beszélőgépek számára
Megjelent 1912. évi március hó 9-én. MAGY. ^ KIR SZABADALMI jBff HIVATAL SZABADALMI LEIRjS 55499. szám. IX/d. OSZTÁLY. Reprodukáló tű lemezes beszélőgépek számára. CSAJÁGHY GYULA MŰVEZETŐ SZIGETSZENTMIKLÓSON. V A' bejelentés napja 1911 április hó 13-ika. Az eddig' használatos reprodukáló acéltűket csak egy-kétszer lehetett használni, mert hegyük elkopott. A más anyagból készítetteknél pedig az előállítási költség aránytalanul magas. Megkísértettek ugyan acélból is hoszszabb hegyű tűket, előállítani, ezeknél azonban az a hátrány mutatkozott, hogy a tű vékony hegye könnyen eltörik s eltekintve ettől, még a hanglemezt is megsértették. Jelen találmány az említett hátrányokat azáltal küszöböli ki, hogy a tű hosszú, vékony hegyét viasz, parafin, vagy más hasonló anyagból álló kúppal vesszük körül, mímellett a tűhegy töve, tehát a tű rezr gése közben a legjobban igénybe vett része a foglalat megfelelő furatában helyezikiedik el, mely furat szintén viasszal, parafinnal vagy hasonlóval van megtöltve. Ezáltal a tűhegyet oly hosszúra készíthetjük, a letörés veszélye nélkül, hogy az 100—120 reprodukáláshoz használható, s mivel hogy a tűhegy tövét magában1 foglaló foglalat gömbalakban van kiképezve, a- tű esetleges eltörésekor sem sérülhet meg a hanglemez. A találmány tárgyának egy példaképem kiviteli alakja a mellékelt rajzon Vázlatosan van föltüntetve. Az 1. ábra a tűt magában foglaló süveg függélyes metszete, a 2. ábra a tűt magában foglaló süveg egy másik kiviteli alakjának függélyes metszete, a 3. ábra a 2. ábra szerinti süveg alsó tűhegy foglalata függélyes metszetben, a 4. ábra a tű csúcsát oldalnézetben, az 5. ábra elölnézetben, míg a 6. ábra alulnézetben tünteti föl. Az összes ábrák a találmány tárgyát erősen nagyított léptékben mutatják be. Az acélból előállított (e) tű célszerűen kör- vagy ellipszis keresztmetszetű hosszú (a) hegye gondos csiszolás után még finom letompított csúccsal van ellátva és szárán gyűrűalakú (f) perem van kiképezve úgy, hogy a tűt (k) süveg alsó csőszerű (c) foglalatába vezetve, íaz (f) perem a (k) süvegben elrendezett viasszal telített (1) szarvasbőrlapria fekszik, míg a tű (a) hegyének töve, tehát azon része, hol legkönynyebben l etörhetne, a (c) foglalat alsó legömbölyített (i) nyúlványának (d) furatában helyezkedik el. Ha most az így. (k) süvegbe elhelyezett tűt folyékony viaszba mártjuk, a (k) süveg viasszal megtelik és úgy a tű (e) szá! rán, valamint (a) hegyén viasz rakódik le.
