55497. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kőfamassza előállítására

Megjelent 1912. évi március hó i>-én. MAGY. KIR SZABADALMI f|ljf' HIVATAL SZABADALMILEÍRÁS 55497. szám. XH/f. OSZTÁLY. Eljárás kőfamassza előállítására. HERDT WILLI KERESKEDŐ WILMERSDORFBAN ÉS FRAASS ALBERT MÉRNÖK BERLINBEN. A bejelentés napja 1911 március hó 21-ike. Elsőbbsége 1910 április hó 6-ika.' Az eddig általánosan szokásos eljárás szerint kőfatnasszát úgy állítanak elő, hogy mágnezítet, falisztet, azbesztet, szteatitot és festőanyagokat, adott esetben más ásványok vagy egyéb töltőanyagok hozzáadásával egymással szárazon összekevernek és ehhez megfelelő mennyiségű mágneziumkloridoldatot adnak. Az ilyen módon előállított massza azonban nem birt a kívánt tartóssággal, amennyiben a vele lerakott padlók használatánál csakhamar érdessé válnak és port választanak le. Ez onnét ered, hogy a folyadék hozzáadása után a többi alkatrészekhez, a mágneziumklorid igen gyorsan reagál a mágnezittel és hamar megkeményedik, míg a többi alkatrész likacsain alig hatol keresztül. A kész mesterséges fa tehát bázisos mágneziumkloridnak hálószerű vázából áll, amelynek .üregeiben valamennyi többi anyag be van ágyazva, anélkül, hogy azoknak valóságos összetapadása a vázzal létrejönne. Miután pedig a bázisos mágneziumklorid merev, ennek folytán, ha az ilyen padlón járunk, a hálószerű váz egyes részei leválnak, miáltal a töltőanyag nagy része elveszti támaszát és por alakjában fölszabadul. Jelen találmány tárgya olyan eljárás kőfamassza előállítására, amellyel ezen hátrányt elkerüljük, amennyiben valamennyi alkatrésznek egymással való benső összetapadását létesítjük. Az eljárás a következő : A mágneziumkloridoldatba azbesztet és szteátiót viszünk be és mechanikai mozgatás útján abban jól elkeverjük. A masszába most kellő keverés közben bevisszük a többi töltő- és festőanyagokat, kivéve a magnezitet. A masszában a többi hozzáadott anyag szuszpendálva marad úgy, hogy hosszabb állás után sem következik be elkeveredés. Ezen keverékhez adjuk azután röviddel a használat előtt a mágnezitet, mire csakhamar bekövetkezik az egéáz massza megkeményedése. Miután ilyen módon a mágneziumoxiklorid nemcsak az egyes töltőanyagok között lévő szabad közterekben képződik, hanem a töltőanyagok likacsaiban is, ennélfogva világos, hogy ezáltal sokkal egyneműbb és egyúttal tartósabb massza keletkezik. Ezen előállítási mód által eléljük továbbá, hogy a simulékony aszbesztnek a magában vévé merev mágneziumoxikloriddal való benső egyesülése folytán az egész