55482. lajstromszámú szabadalom • Légelosztó erjesztőkádak számára

Megjelent 1912. évi március hé 9-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMILEIRAS 55482. szám. XXI/c. OSZTÁLY­Légelosztó erjesztőkádak számára. STRAUCH MAX GYÁROS NEISSEBEN. A bejelentés napja 1911 február hó 13-ika. Elsőbbsége 1910 december hó 12-ike. Az eddig használatos erjesztőkád lég­elosztókat cső- vagy csőkígyó-rendszer ké­pezte, mely a kád feneke fölött volt elren­dezve és alsó oldalán kis légkibocsátó nyí­lásokkal bírt. E rendszereknek azon hát­ránya volt, hogy a nyílások tisztátlanságok által könnyen eltöraettek úgy, hogy a leg­eiosztás egyenlőtlen lett. A csövek tisztítása majdnem lehetetlen volt. A sok nyílás da­cára a szellőzés nem volt tökéletes, mert jó szellőzés elérésére a levegőnek az egész folyadékban lehetőleg egyenletesen kell el­oszlania, az említett rendszernél azonban a csövekből kilépő levegő a sok nyílás da­cára nem oszlik el egyenletesen, hanem a csöveket egyik oldalukon érintő rétegek alakjában emelkedik föl. A jelen találmány e hátrányt azáltal ke­rüli el, hogy csövek helyett szitabetéteket használ a kádfenék fölött s ezek alá tor­kolik a légbevezetőcső. A rajzon a találmány egy példája az 1. ábrán metszetben, a 2. ábrán pedig fölülnézetben látható. 3. ábra a főcső egy elágazásának met­szete. Az (a) erjesztőkádba nyúló (b) légbeve­zetőcső a kád fenekén a (c) elosztókba ágazik, melyek alul nyitva vannak födelü­ket pedig a (d) szita vagy rosta képezi. A (b) cső (bl) csőtoldatai a (c) elosztó­alányúlnak a (c) elosztók alul nyílt (cl) ki­metszésein keresztül s ez oldalon egyúttal alátámasztják az elosztót, mely a másik ol­dalon az (al) lécekre támaszkodik. Az el­osztók tehát teljesen lazán fekszenek alá­támasztásaikon s bármikor kiemelhetők és megtisztíthatók. Az ábrák baloldalán föl­tüntetett elrendezésnél a csőtoldatok az: egymásbatolt (f) és (g) csődarabokból áll­nak, melyek közül utóbbi az előbbi körül elfordulhat. A két csőrészt a (h) csavar­anya kapcsolja, mely megfeszítve a két. rész kölcsönös elfordulását meggátolja s tömítést létesít, meglazítva pedig lehetővé teszi az egyes elosztóknak az 1. ábrán pon­tozottan föltüntetett fölbillentését, mely helyzetben a (d) sziták könnyen és gyorsan tisztíthatók. Az elosztók száma, valamint a (d) szita­betétek szembősége a helyi viszonyoktól függ. Hogy a (b) csőbe jutott folyadék biz­tosan és teljesen kifolyhasson, célszerű a. csőnek az (a) kád feneke felé forduló olda­lát a 3. ábra értelmében kissé nyergesen kiképezni. A (c) elosztókat lehetne termé­szetesen közvetlenül a kádfenekére ia tá­masztani. Az elosztókat lehetne egyszerűen rosták széleinek a 3. ábra baloldala szerint eszközölt lehajtása révén késwl on

Next

/
Oldalképek
Tartalom