55474. lajstromszámú szabadalom • Hőkicserélő berendezés

Megjelent 1912. évi március hé 9-én

. MAGY. jggfe KIR. SZABADALMI jGn HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 55474. szám. II/h. OSZTÁLYHőkicserélő berendezés. PIELOCK EDUÁRD MÉRNÖK DT. WILMERSDORFBAN. A bejelentés napja 1911 március hó 13-ika. A legtöbb üzemben lévő hőkicserélő berendezés, melyeknél a szűk, azaz 150 mm.nél kisebb átmérőjű csövekben keringő for lyadék, gőz vagy gáz melegtartalmát a csőfalakon át leadja, még mindig nem dolgozik kellő magas hatásfokkal, különösen akkor, ha vezeték gyanánt belül sima csöveket alkalmazunk. Sima csöveken áthaladó gáz- vagy a folyadékáramnak természetesen csak a csőfalakkal közvetlenül érintkező részei fognak meleget fölvenni, vagy leadni, míg az áram belső magja a hőkicserélési folyamatban vagy egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben vesz részt. A találmány tárgya olyan hőkicserélő berendezés, melynél a hőátadás, illetve hőfölvétel sokkal nagyobb hatásfok mellett történik s amelynek újdonsága abban áll, hogy a 150 mm.-nél kisebb belső átmérővel bíró csövekben gyűrűket stb. rendezünk el a cső fala mellett, melyek az áramló folyadékot vagy gázt- befelé eltérítik, míg a csövek közepén hídalakú válaszfölületeket, kúpszerű részeket stb. alkalmazunk, melyek az áram középrészét kifelé térítik el úgy, hogy az áramló közeg különböző hőfokú részei bensőleg elegyednek egymással. A mellékelt rajz az új hőkicserélő beren- •> dezésnek különböző kiviteli alakját tünteti föl. Az 1. ábra egy gyűrűvel és hídalakú válaszfölülettel ellátott cső függélyes hosszmetszete, a 2. ábra ugyanannak keresztmetszete, a 3. ábra egy másik kiviteli alak hosszmetszete, a 4. ábra a 3. ábrához tartozó keresztmetszet, az 5., 6., 7. ábrák további kiviteli alakokat ábrázolnak hosszmetszetben, a 8., 9., 10. ábrák olyan hőkicserélő berendezéseket tüntetnek föl függélyes hosszmetszetben, melyeknél a folyadék egymásba tolt csöveken halad át. Az 1—2. ábrák szerinti kiviteli alaknál a gáz-, gőz- vagy folyadékáramot vezető csőben, közvetlenül a csőfal mellett egy (2) gyűrűt rendezünk el, melynek két átellenes részét egy (3) élben végződő, hídalakú (4) válaszfölület köti össze. Ezen betétek az áramló közeg külső fölületén haladó és a csőfallal való érintkezés folytán már fölmelegedett, vagy lehűlt részeket befelé és az áram közepén haladó részeket kifelé térítik el, mint azt az ábrán látható nyilak mutatják. Ily módon az áram melegebb és hidegebb részei bensőleg keverednek egy-