55467. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ammoniák előállítására

is ellátandók. Használhatók továbbá mész­égetőkemencékhez, Hoffmann-körkemencék­hez hasonló kemencék is. Az elegyet elő­ször is oly hőfokra hevítjük, melyen a ke­letkezett cyanid még nem bomlik el. Ezután a lehetőleg tiszta nitrogénáramot mindaddig vezetjük keresztül, míg a cynizálódás befe­jeztetett. A nitrogén hármilyen ipari nitrogéngyár­tási mód szerint előállítható. Midőn már megítélhető, hogy a cyanizálódás, mely a következő vegyfolyamat szerint megy végbe : MO + 3C + 2N = M (CN)2 + Cü már megtörtént, mégszüntetjük a nitrogén bevezetését és vízgőzt fecskendezünk be. Akkor a következő egyenlet szerint: M (CN)a + 3Ha O = MO + 2CO + H,N ammóniák képződik. Midőn az ámmoniák­áram eltávozott, újra kezdjük a cyanizálást, föltéve, hogy a szén mennyisége még egy második műveletre is elegendő. A koksznak a keverékből való kiküszöbölésére nitrogén-naftalin-gázkeverék vagy más ha­sonló elegy is használható. Ilyen módon a teoretikus kihasználás el­éretik s minden a széntől származó kelle­metlenség elháríttatik. A cyanizálásra az alkáli- és alkáliföldfém­karbonátok, nevezetesen a báriumkarbonát, is felhasználhatók. Az eltávozó ammóniák megfelelő vezeté­ken különböző készülékeken vezettetik ke­resztül, amelyekben a vegyiiparban haszná­latos eljárások szerint alakíttatik át. Eljárásomnak az ismert eljárásoktól való eltérései a következők: 1. A cyanizálandó anyag tömörgolyók alakjában tétetik ki a nitrogén- s vízgőz­áram hatásának, miáltal az anyag minden egyes műveletnél csak fölületén támadta­tik meg. Ezáltal a lyukacsossággal együtt­járó kellemetlenség el van hárítva. Lyuka­csos anyag esetén ugyanis a cyanizálódás az egész tömegben egyszerre megy végbe úgy, hogy az egész tömeg szétesik, egy porhalmaz keletkezik, melyet a nitrogén­áram csak nagyon nehezen járhat át és támadhat meg. Tömör darabok esetén azon­ban a hatás fölületi és a folyton kisebbedő darabok mindvégig összetartok maradnak úgy, hogy ezeket a nitrogén- és vízgőz­áram könnyen átjárhatja. 2. Hamumentes szén alkalmazása a saj­tolt darabok gyártásánál. Ha tisztátlan szén használtatnék, akkor az egyes darabok szilikát- és aluminátbevonattal boríttatná­nak, mi a vegyfolyamatot hátráltatná, sőt a hamu által a nitrogénnek a báriumkarbo­nátra való hatása teljesen megakasztatnék úgy, hogy ez utóbbit vegyi kezeléssel kel­lene ismét visszaalakítani. 3. Az anyag teljes kimerítéséig folyta­tott egymásután következő részleges cyani­zálódás s részleges megbontás. E hatások részleges s fölületi volta nagyon élesen megkülönbözteti eljárásomat -a többitől, hol úgy a cyanizálódás, mint a megbontás egyet­len égy szakaszban megy végbe. 4. Naftalinnak vagy más szénhidrogén­nek alkalmazása, mely nitrogénnel keverve, a karbonátot vagy oxydot szénlerakodás nélkül alakítja át cyaniddá. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás ammóniák előállítására alkáli- és alkáliföldfémoxydok vagy sóknak szén­nel való elegyéből nitrogén hatására keletkezett alkáli- s alkáliföldfémcyanid fölhasználásával, azáltal jellemezve, hogy a szénnek a sókkal vagy oxydokkal való keveréke tömör darabokká sajtol­tatik össze, melyeket a fölváltva ható nitrogén- és vízgőzáramok csak fölüle­tükön támadnak meg és e hatások az anyag kimerüléséig többször ismétel­tetnek. 2. Az 1. igénypontban védett eljárásnak egy foganatosítási módja, azáltal jelle­mezve, hogy a tömör sajtolt darabok készítésére oly szón használtatik, mely nagyon kevés hamut szolgáltat és szilí­cium- és aluminiummentes. 3. Az 1. igénypontban védett eljárásnak egy foganatosítási módja, azáltal jelle­mezve, hogy az alkálifémek vagy alkáli-

Next

/
Oldalképek
Tartalom