55467. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ammoniák előállítására
Megjelent 1913. évi március hó 7-én. MAGY. gfe* KIR SZABADALMI ffij lf HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 55467. szám. IV/h/i. OSZTÁLY. Eljárás ammóniák előállítására. PETIT DEVAUCELLE LOUIS VEGYÉSZMÉRNÖK PÁRISBAN. A bejelentés napja 1911 február hó 9-ike. Találmányom tárgya a következő vegyfolyamatokon alapuló eljárás: Ha szén jelenlétében alkálifém vagy alkáli földfém avagy ennek oxydja, egymagában vagy más fémoxydokkal keverve nitrogéngázáramban hevíttetik, akkor a jelenlévő fémnek vagy fémeknek cyanitja keletkezik. Ha a tisztán vagy keverten alkalmazott alkáli- vagy alkáliföldfémnek cyanidjai vízgőzáramban hevíttetnek, ammóniák és szénoxyd keletkezik, míg a fémoxydok a következő általános egyenletek szerint visszaalakulnak, hol M alatt alkáli- vagy alkáliföldfémnek két vegyértéke értendő: MO + 3C -f 2N = M (CN)2 + CO M (CN)2 + 3H2 0 — MO + 200 + 2H3 N A gyakorlatban azonban ezen eljárás kivitele mindezideig különböző nehézségekbe ütközött. A legnagyobb nehézség abban áll, hogy a művelet korlátolt számú végrehajtása után a cyanidok képzésére használt fémet vagy fémoxydot el kell dobni, mert ezek mindig jobban és jobban megfertőztetnek a használt szén által, a használ faszén, koksz vagy antracit ugyanis 10% vagy még ennél több hamut is szolgáltat. i Másrészt e fölsorolt szénfajták maradéka jelentékeny mennyiségű szilíciumot és alumíniumot is tartalmaz, melyekből a cyanizálás hőmérsékletén sziliciátok és aluminátok keletkeznek, melyek védőséget képezve meggátolják a nitrogénnek a fémekre való hatását s ezeknek egész tömegükben való cyanizálódását. Ezen kellemetlenségeket elhárítandó, eljárásomnál a faszén, koksz vagy antracit, petróleum- vagy kátránykoksszal, gázretortaszénnel vagy grafittal helyettesittetik. Ezen szénfajták csak nagyon csekély (körülbelül 0*05 %) hamut szolgáltatnak. Az eljárás abban áll, hogy a most felsorolt szénfajták legfinomabb pora a tisztán vagy más fémoxydokkal vegyített alkálivagy alkáliföldfémoxydokkal vagy ezek sóival a lehető legalaposabban összekevertetik. Ezen keverék kátránnyal összegyuratik és a lehető legnagyobb nyomás alatt például golyókká sajtoltatik össze, hogy a nitrogén- és vízgőzáram mennél könnyebben férkőzhessen a tömeg belsejébe. A leírt keverék most megfelelő kemencébe vitetik, mely közönséges gázre tortakemence is lehet, de ez esetben a retorta i egy nitrogént bevezető és kivezető csővel
