55463. lajstromszámú szabadalom • Befecskendező készülék égési erőgépekhez

azután emelkedik, amikor az (a) tű löketének egy részét már megtette. A (h) csatorna a tüzelőanyagtartó fölső részéből indul ki s közvetlenül a fúvókatű tömítőkúpja mögött torkollik a fúvókába. A készülék működése azonnal megérthető. Ha az (a) tű fölemelkedik, akkor első sorban a (h) csatorna alsó torkolata nyílik meg és a csatorna közlekedést létesít a .henger belső tere és a tüzelőanyag fölött lévőn (o) tér között, minek következtében a két tér között nyomáskiegyenlítődés áll elő. A tüzelőanyag tehát nem szorul ki helyéből, ha mindjárt a hengerben átmenetileg nagyobb is volna a nyomás, mint a tüzelőanyagtartóban. Ezután a (g) pecek fölemeli •a (d) hüvelyt is, és mihelyt a hengerben előálló nyomáscsökkenés folytán kellő nyomáskülönbség létesül, végbemegy a tüzelő- i anyag befecskendezése. j A 2. ábrán (a) jelzi ismét a tűt, (b) a j tüzelőanyagtartót, (c) pedig annak bevezetőcsövét. A (d) hüvely itt elesik. A fúvókatű löketét oly nagyra választjuk meg, hogy ! először csak a (h) kiegyenlítő csatornát, lökete további folyamán azonban a (b) tüzelőanyagtartót is nyissa. A 3. és 4. ábrán föltüntetett kiviteli ^alakoknál a tüzelőanyagtartó kétszárú közlekedő edények módjára van kiképezve és nem zárja el a fúvókatű. A 3. ábrán (a) a szeleptű, amely elől (i) tömítőkúppal van ellátva. Az (o) tér a befecskendezésre való levegő tartójával áll •összeköttetésben. A kúp fészke után a henger belső tere felé sorban következnek: először az (m) csatorna, majd a szűkebb <p), azután pedig az ismét bővebb (q) csatorna. A torkolatot egy kúpos (s) rész alkotja. A (b) tüzelőanyagtartó az egész készülék tengelyvonala mint középvonal körül •gyűrűalakban van elrendezve. Legmélyebb íészéből (k) furatok a (q) csatornához, legmagasabb wészéből pedig (1) furatok az (m) •csatornához vezetnek. A tüzelőanyagtartó tehát közlekedő csövekből áll s a sűrített levegő (m, p, q) vezetékéhez párhuzamosan Van kapcsolva. A tüzelőanyagot a (c) csövön vezetjük be. Ha már most a befecskendezésre való levegő a dugattyú sülyedése alatt (o)-tól (s) felé áramlik, akkor az átmeneti helyeken (m) és (p) között a keresztmetszet szűkülése folytán nyomásemelkedés, (p) és (q) között ellenben a keresztmetszet kibővülése folytán nyomáscsökkenés áll elő. Ennek következtében tehát a (b) tartóban foglalt tüzelőanyagra az (1) furatok felől egy megnövekedett, a (k) furatok felől ellenben egy lecsökkent nyomás hat. A tüzelőanyag tehát a (k) furatokon át a (q) csatornába nyomul, a honnan az azon átáramló levegő a hengerbe ragalja magával. Ha azonban bárminő szabálytalanságok következtében, vagy a rendes üzemnek ilyképen megválasztott módja folytán az az eset áll elő, hogy az (a) szeleptű nyitása alkalmával a hengerben még nagyobb a nyomás, mint a sűrített levegő (o) tartójában, úgy a levegő először (s)-től (m) felé fog áramlani. Könnyen érthető, hogy ez esetben, a (k) furatok torkolatánál növekedik meg s az (I) furatok torkolata mögött csökken le a nyomás. A tüzelőanyag tehát a (k) furatokban kissé leszorul, a (b) tartóban pedig kissé fölemelkedik, de azért nem nyomul ki a (b) tartóból. A 4. ábrán föltüntetett elrendezésben az (a) szeleptűvel koncentrikusan egy (n) forgástest van elrendezve, amely magában foglalja a gyűrűalakú (b) tüzelőanyagtartót a (k) és (1) csatornákkal együtt. A forgástest s az (r) fal között a szűk (p) átjáró marad szabadon, amelyhez kétfelől a nagyobb keresztmetszetű (m), illetve (q) csatornák csatlakoznak. Ha már most a levegő (o)-tól (p) felé áramlik át a szűk átjárón a henger felé, akkor az (m) csatorna és a (b) tartó fölött megnövekedik a nyomás. A tüzelőanyag tehát a (k) csatornákon át kinyomul s az áramló levegő magával ragadja a hengerbe. Ha azonban a szeleptű nyitása alkalmával még túlnyomás van a hengerben s ennek folytán a levegő a hengerből áramlik ki (o) felé, akkor a nyomáskülönbség megfordítva hat, következőleg a tüzelőanyagot a (k) csatornákból a (b) tartóba nyomja. Ekkor tehát a tüzelőanyag fölszine a (k)