55453. lajstromszámú szabadalom • Hajtómótor rázó csúsztatók számára

kilengéseinek a lökethez képest való helyes beállítása esetében ezen hasítékban ütések nem lépnek föl, mivel mindenkor csak ugyanazon fölfekvési fölület van terhelve. Ezen kapcsolási módnak ellenben az az előnye, hogy az áttételi viszonyt mindenkor a helyi viszonyokhoz képest tetszőlegesen állíthatjuk be, ami egyszerűen a motornak oldalirányú eltolása útján történik. Ez lényeges előny, mivel a csúsztatókat a munka előmeneteléhez képest folyton át kell helyeim és az áttételnek mindig a hajlásszög, terhelés stb. tekintetében megváltozott viszonyokhoz kell alkalmazkodnia. A találmány tárgyának példakép vett foganatosítási alakját a mellékelt rajz tünteti föl és pedig az 1. ábra a mótor hosszmetszete, a 2. ábra a mótor keresztmetszete az A—B vonal szerint, a 3. ábra a mótor munkadiagrammja és a 4. ábra a csúsztató berendezés szóbanforgó részének nézete. Jelen foganatosítási alaknál példaképen önmagában bütykös vezermű alkalmaztatott. Az (a) éB (a') bütykök közvetlenül foglalnak helyet a (b) dugattyúrúdon és a (c) vezetéki-úd által tartott (d) és (d') görgőkre hatnak. A (c) rúd mozgása az (e) emelő közvetítésével vitetik át az (f) tolatytyúra. Az (f) tolattyú egys2erű kagylós tolattyú, mely a két lépcsős bütyöknek megfelelően három helyzetet foglalhat el. Az 1. ábrán látható helyzetben a nyomóközeg a (g) vezetékből a (h) csatornán át az (i) dugattyú mögé áramlik és a dugattyút előretolja; ekkor a csúsztató teljes súl jávai fölemeltetik. Hogy alkalmas nyomóközeg esetén annak expanzióját ki lehessen használni, ezen az úton legelőbb is az (a) bütyök első lépcsőzete a beömlési zárja el a tovább mozgás folyamán az (a) bütyök második lépcsőzete jut érvényre és a (h) csatornát a (k) kiömlő nyílással köti össze. A teljes nyomásmentességnek ezen pillanatában a csúsztató mozgása ellenkező irányúvá lesz és első sorban a benne fölhalmazott eleven erőt fejti ki teljes mértékben mindaddig, míg a legmélyebb helyzetében álló (c) vezetőrudat az (a') bütyök első lépcsőzete egy kevéssé meg nem émeli, ami által az (f) tolattyú legmagasabb (az 1. ábrán pontozással jelzett) helyzetéből leszoríttatik és a (h) csatornát elzárja. Ezáltal az (i) dugattyú előtt még megmaradt nyomó közeg teljesen elzáratott. A csúsztató teljes élevenereje ennek megfelelően kompressziómunkává alakul át. A bezárt nyómóközeg meglehetősen csekély térfogatának megfelelően ezen pillanatban a kompressziónyomás oly nagy mértékben szökik föl, hogy a csúsztató mozgása meglehetősen hirtelen akasztatik meg és a szándékolt anyageltolódás a csúsztató fenekén ép úgy megy végbe, mint szilárd ütközők esetében. Hogy a mozgás irányának megváltozása időveszteség nélkül következzék be, a kompresszió alatt az (a') bütyök második lépcsőzete az (f) tolattyút beömlésre állítja be úgy, hogy a beáramló friss nyomóközeg a kompresszióközeggel együtt esetleg nyomásnövekedés mellett azonnal ismét az (i) dugattyúhoz szorul. A folyamat ezután az előzőkben leírt módon ismétlődik. A 3. ábrán föltüntetett diagramm kapcsán a nyomásviszonyok a következőkép magyarázhatók: A (z) pontban a csúsztató mozgási iránya megfordul. Ezen nyomási magasság úgyszólván a gépek által létesített rugalmas alátámasztás fölfogó képességének felel meg. Ezen hirtelen megfordulás következtében a nyomás vonala kissé sülyed ós azután a kifejtendő munkának — a csúsztató fölemelésének — megfelelően az állandó beömlés által normális magasságon marad. A beömlés elzárása folytán a nyomóközeg expanzióra használtatik ki, ami a nyomásnak csekély mértékű csökkenését vonja maga után. Az (x) pontban a vezérmű kipuffogtat és a nyomás az (y) pontig nagy mórtékben csökken. Itt a kiömlés elzáratik úgy, hogy a teljes erővel visszafelé haladó csúsztató friss nyomóközeg beáramlásával egyetemben a (z) pontig, tehát a csúsztató visszafordulása pillanatáig emelkedő kompressziót létesít. A 4. ábra mutatja, hogy mily egyszerű módon kapcsoltatik az (1) mótor az (m)