55449. lajstromszámú szabadalom • Súrlódó kapcsolás

Megjelent 1912. évi február hó 29-én. MAGY. gfes KIIl. SZABADALMI S I HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 55449. szám. V e/l. OSZTÁLY. Sürlódó kapcsolás. BENN HANS HAMILTON MÉRNÖK PRERAÜBAN. A bejelentés napja 1910 április hó 12-ike. Elsőbbsége 1909 augusztus hó 12-ike. Jelen találmány oly súrlódó kapcso­lására vonatkozik, melynél két, az egyik tengelyrész által központosán tartott súr­lódógyűrű vagy -tárcsa csuklóstagok és emeltyűk segélyével — melyek kikapcsol­hatók •— ellentétes irányban a tengely hor­nyában mozgatható és mely súrlodógyűrűk vagy -tárcsák a szé t mozgatásnál, egy őket körülvevő, a másik tengelyrész által tar­tott tok mellső és hátsó belső fölületével érintkezésbe lépnek, mimellett az emel­tyűk között elrendezett rugók állítják elő azt a nyomást, amely arra szükséges, hogy a gyűrűk a tokkal súrlódó érintkezésben tartassanak. Az eddig ismert ily fajtájú kapcsolások lényegükben két főrészből állnak, melyek mindegyike egy egészet képez. Az egyik főrészt a tok, míg a másikat a csuklóstagok, emeltyűk és a kikapcsoló­karmantyúk által befolyásolt súrlódó gyű­rűk képezik, melyeket a tengelyhez párhu­zamosan elrendezett csapok tartják és ve­zetik. E csapokat a tengelyen szükségsze­rűen a gyűrűk között megerősített karok tartják és e karok két oldalán kiállnak. E kapcsolások hátránya főleg abban áll, hogy a belső részeknek a tokból való ki­emelése nagy nehézségekkel jár és a ré­szek szétszedése csak jelentékeny idő- és munkapazarlás mellett lehetséges, mert a, tengelyek leszerelendők, illetve a kapcso­lás részeit le kell ékelni. A találmány értelmében ezt a hátrányt azáltal kerüljük el, hogy a kapcsolás lé­nyegében három főrészből áll, nevezetesen a hajtórészből, a hajtott részből és egy, a két részt összekötő szerkezetből, mimel­lett a két súrlódótárcsábó 1, ezek csuklós­tagjaiból és emeltyűiből, valamint a kikap­csolókarmantyúbiól álló kapcsolószerkeaetet könnyen eltávolíthatjuk, anélkül, hogy a hajtó vagy a hajtott részt leékelni kellene. A találmány értelmében ezt azáltal kerül­jük el, hogy a súrlodógyűrűk az egyik ten­gelyrészxe erősített, a hajtott kapcsoló­részt képező dob kerületén tengelyirány­ban eltolhatóan vannak elrendezve, mimel­lett a menesztést a dob és a gyűrűagyak alkotói mentén elrendezett ékek és hor­nyok eszközlik. Az említett eddigi kapcsolásoknak to­vábbi hátránya abban áll, hogy a gyűrűk csak egyes csapokon vezettetnek, melyek­nek egyidejűleg a menesztést is eszközöl­niök kell. A csapok a hajtásnál föllépő j lökéseknek és más véletlen igénybevéte­! leknek vannak kitéve, ami a vezetés pon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom