55430. lajstromszámú szabadalom • Váltakozóáramú indukciós mótor

3 — •ellátva, melyek kis Ohm-ikus ellenállással bírnak. A két tekercselés különállóan ren­dezhető el vagy egymás mögé kapcsolható, vagy pedig mindegyik pólus részére több horonyban rendezhető el, vagy több kikap­csoló részre lehet fölosztva és szabályoz­ható rheosztáttal vagy fojtótekerccsel köt­hető össze. A két tekercselés ^ ezenkívül esetleg csak az indításhoz használható és később kikapcsolható vagy a rendes munka alatt primértekercselés gyanánt az (1, 2) vagy (11, 12) főtekercseléssel párhuzamo­san vagy sorozatosan használható. A 7. és 9. ábrán pontozottan jelölt (17,18) rövidzáró tekercselés kiugró pólusoknál is használható, hogy a horgonymezők szórása -csökkentessék. 3. A (Bl) és (B2) horgonyokon lévő se­gédtekercselések esetleg csak indításra használhatók és később a (B) főhorgonyon lévő összes tekercselések rövidenzárása által működésen kívül helyezhetők. Ezután a mótor közönséges indukciósmótor gyanánt fut, ami különösen kiugró pólusokkal biró segédstatoroknál lehet előnyös. Ha továbbá rövidenzáró tekercseléseknek a segédstato­rokon való elrendezése mellett azokat a •(2) alatt megadott módon primőrárammal tápláljuk, akkor a rotor állandóan segéd­tekercselésekhez is használható, amennyi­ben arról gondoskodunk, hogy az (5, 6) és (9, 10) keresztezett tekercseléseket átkap­csolhatjuk vagy röviden zárhassuk, azon célból, hogy az áram iránya ezekben a tekercselésekben ugyanaz legyen, mint az >(5, 6) és (9, 10) főtekercselésekben. 4. A (3, 4, 5, 6, 7, 8) és (9, 10) rotor­tekercselések csúszógyűrűkkel, rheosztátok­kal rövidzáró berendezésekkel lehetnek el­látva vagy pedig röviden zárhatók. 5. A (19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26) tekercselések (melyek a 7., 8. és 9. ábrá­ban pontozottan vannak jelölve) a segéd­rotorokon rendezhetők el. E tekercselések az indítási periódus alatt kikapcsolva ma­radnak és csak akkor záratnak röviden, ha a rendes forgásszám eléretett. Ha emellett a segédstatorok a 14. és 16. ábra szerint wannak kiképezve és a (2) és (3) alatt leírt elrendezések alkalmaztatnak, azaz, ha a (13, 14, 15, 16) tekercselések priméráram­mal tápláltatnak és a horgonyokon a ke­resztezett (5, 6) és (9, 10) tekercselések átkapcsoltatnak vagy röviden záratnak, ak­kor az egész elrendezés három közönséges, közös tengelyre szerelt indukciós mótor gyanánt dolgozik, azaz szorosan véve a (3) alatt megadott elv értelmében, azonban azzal az előnnyel, hogy a segédhorgonyok folülete a tekercselések elrendezésére tel­jesen kihasználtatik. Emellett azonban meg­jegyzendő, hogy ugyanezen cél még egy­szerűbb módon is elérhető, ha a tekercse­lések, melyek a főhorgonyon egy horonyban vannak elrendezve, mindegyik segédhor­gonyon két vagy több horonyra osztatnak szét; így pl. a (B) horgony (5, 6) tekercse­lése a (B2) horgony (5, 6) és (21, 22) hor­nyaiba helyezhető el; a (B) horgony (3, 4) tekercselése a (B2) horgony (3, 4) és (19, 20) hornyaiban rendezhető el; a (B) hor­gony (7, 8) tekercselése a (B2) horgony (7, 8) és (25, 26) hornyaiban, végül a (9,10) tekercselés a (9, 10) és (23, 24) hornyok­ban rendezhető el. A segédhorgonyok ho­rony- ós tekercselésszáma általában eltérő lehet a főhorgony horony és tekercselés­számától. 6. Magától értetődik, hogy a primérteker­cselések a rotorokon és a szekundérteker­cselések a statorokon lehetnek elrendezve; ebben az esetben a segédrotorok röviden­záró tekercselésekkel vagy kiugró pólusok­kal láttatnak el. 7. A segédhorgonyok elve még a 17., 18., 19. ábrákon föltüntetett módon is meg­valósítható; ez az elrendezés azonban ke­vésbbé előnyös és legalább négy segéd­horgonyt tesz szükségfessé, hogy az indító­nyomatékban nagy ingadozásokat elkerül­jünk. A most említett három ábrában (1, 2) és (3, 4) primértekercseléseket (5, 6) ós (7, 8) szekundértekercseléseket és végül (9, 10) és (11, 12) rövidzáró tekercseléseket jelöl. A föntebbi fejtegetésekből a következő eredmény következtethető: Míg a közönsé­ges indukciós motoroknál az eredő mezőre

Next

/
Oldalképek
Tartalom