55413. lajstromszámú szabadalom • Téglaégető eljárás körkemencékhez

Meg-jelent 1912. évi február hó 27-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 55413. szám. XVII/c. OSZTÁLY. Téglaégető eljárás körkemencékhez. BOHN MIHÁLY TÉGLAGYÁROS NAGYKIKINDÁN. Pótszabadalom a 42506. sz. szabadalomhoz. A bejelentés napja 1910 okt6ber hó 27-ike. A 42506. sz. törzsszabadalom körkemencékhez való oly téglaégető eljárást, illetve tüzelési módszert ismertet, melynél az égetendő téglák és a tüzelőanyag különleges elrendezése által egyrészt a tüzelőanyag jobb kihasználása, másrészt egyenletesebb •égetés érhető el. Jelen találmány ezen eljárás továbbképezése, mely a tüzelőanyagnak még jobb elosztását és elégséges levegő bevezetést tesz lehetővé. A találmány abban áll, hogy a tégláknak az égető kamrába való behelyezésénél a kamrák fenekén a téglákból rostélyt alakítunk, emellett azonban az egyes tégladarabokat úgy építjük föl, hogy a rostély alapja áttört legyen, miáltal a tüzelőanyag behullását, valamint a levegő átáramlását tesszük lehetővé. Eddig a tüzelőanyagot egyszerűen vagy a talajra hányták, vagy pedig az égető kamra fenekén vasrostélyokat alkalmaztak, melyeknek tartóssága azonban nagyon kicsiny. A mellékelt rajz a téglákból képezett rostély néhány foganatosítási alakját tünteti •föl, az 1. ábra néhány égető kamra hosszmetszete, a 2. ábra egy részlet fölülnézete. A tüzelőanyagot az egyes (1) téglamáglyák között maradó (2) hézagokba töltjük; a kemencét úgy alulrúl, mint fölülről is tölthetjük meg. Az alulról való megtöltés előnyösebb, mert ez esetben az (1) máglyáknak a (2) hézagokkal szomszédos falai a tüzelőanyaggal nem érintkeznek és meri ily módon finomabb minőségű téglák égethetők. Az egyes (2) hézagok fenekén magukból az égetendő téglákból (3) rostélyokat képezünk ki és pedig oly módon, hogy a felső rostélyfölületek mindkét oldal felé (balra az első hézag) vagy a közepük felé (jobboldali hézag) lejtősek vagy síkok (középső hézag), mimellett a fölső rostélyfölület élükre állított téglákra támaszkodik. A (1) máglyákat előnyösen oly módon építjük föl, hogy (4) alapjaik áttörtek és pedig esetleg azáltal, hogy az alapokat élükre állított és több rétegben egymást keresztező téglák által képezzük. A 2. ábrán ily alap fölülnézete látható. Ezen elrendezés hatása abban áll, hogy egyrészt a tüzelőanyag az alapzatok és a rostélyfölületek sajátságos fölépítése következtében a máglyák alá is juthat és ezáltal jobban kihasználható, másrészt pedig, hogy a rostélyok és alapzatok alatt és között az •