55397. lajstromszámú szabadalom • Jelzőkarelreteszelés

- 2 — csapra van a jelzőkarral kapcsolt (F) jelzőkaremelő is ágyazva, melynek bal karja a (H) szögemelő által képezett elr e teszelő kilinccsel van csuklósan kapcsolva. Ez az elreteszelő kilincs a jelzőkaremelőn alkalmazott (F4) csap körül az ugyancsak az (F) jelzőkaremelőn elrendezett (FI, F2) ütközők által megszabott határokon belül szabadon mozdulhat el, a berendezés nyugalmi állapotában pedig az erős (F3) rúgó hatása alatt az alsó (F2) ütközőre támaszkodva, az ,1. ábrán látható elreteszelő állapotában van. Eme kilincs egyik végéhez a (Hl) elreteszelő horog kapcsolódik, mely a fix (Ll, L2, L3) elreteszelő ütközőkkel működik együtt. A (H) szögemelő másik végén a (H2) pont körül a kapcsoló elektromágnes (K) fegyverzetemelője van ágyazva, míg a (KI) fegyverzet nyugalmi helyzetében a jelzőkaremelőn megerősített (F5) kapcsoló elektromágnesre fékszik és (K2) toldatával a (D) hajtórúd (Dl) szabad végére fogódzik. Eme berendezés működési módja a 2—4. ábrán látható, hol a 2. ábra a jelző átállításánál lejátszódó folyamatokat tünteti föl. A motor a (2) vezetékhez van kapcsolva és a kapcsoló elektromágnes (3) áramköre zárva van. A mozgás kezdeténél a (D) hajtórúd szabad (Dl) vége alulról nyomást gyakorol a (K) fegyverzetemelőre, a két (H) és (K) emelőből álló könyökemelő egyik végét az (F5) elektromágnes, másik végét pedig a jelzőkarnak a rudazatra ható súlya rögzíti az (F4) csukló és (F) jelzőkaremelő közvetítésével, míg a (H2) könyökcsukló az (F3) rúgó hatása jellen fölfelé mindaddig kitérhet, míg a (H) elreteszelő kilincs az (Ll) elreteszelő fogból ki nem kapcsolódik és az (FI) ütközőre nem fekszik, mikor az (E, KI, H2, F4) csuklós négyszög1

merevvé válik. Ekkor a (D) hajtórúd (Dl)' feje fölfelé mozgásánál az egész szerkezetet a pontozva jelzett állásába állítja, melynek a jelzőkarnak ugyancsak pontozva jelzett szabad állása felel meg-. Ha a hajtómű mozgásának kezdetén ía kapcsoló áramkör zárva nincs, csakis a (D) hajtórúd mozog a sza^ bad állásnak megfelelő helyzetbe (3. ábra), de a jelzőkaremelőt nem viszi magával, mert a 2. ábra alapján ismertetett csuklós négyszög megszakad a (KI) ponton. Az ekkor az (Ll) fogba befogódzó (H) elreteszelő kilincs a jelzőkar jogosulatlan átállítását meggátolja. A 4. ábrán azok a viszonyok láthatók, melyek akkor létesülnek, mikor a jelzőkart a (Z) rudazatra ható erő a hajtómű működése közben, de a kapcsoló áramkör megszakított állapotánál valamely külső erő tilosra akarja állítani. Ebben az esetben a (H) elreteszelő kilincs (F4) forgáspontja a (D) hajtórúddal 'egyidejűleg fölfelé mozog. Az (E, KI, H2, F4, E) csuklós négyszög' állapota ugyanaz, mint az 1. ábrán látható nyugalmi helyzetben, mert az (F4) ponton nem lép föl az (F3) rúgó hatásának legyőzéséhez szükséges ellenerő. Ezért az elreteszelő kilincs az (Ll) foggal kapcsolatban marad és meggátolja a jelzőkar továbbmozgását, mely karnak helyzete minden annak mozgatására irányult kísérletnél csak lényegtelenül változik meg. Ha már mosta hajtómű a szabadra állítás irányában tovább mozog, a (D) hajtórúd a (K) fegyverzetemelőt fölfelé nyomja, míg az a 3. ábrán látható helyzetbe nem jut. Az 5. és 6. ábra az elreteszelés másik foganatosítási alakját tünteti föl. Ennél az (R2) kapcsolóelektromágnes a hajtóművel összekötött kétkarú (R) emelőre van szerelve, melynek másik karján az (Rl) csap körül forgatható (S) fegyverzetemelő van ágyazva, amelyet a (T3) rúgó szorít a (T2) ütközőre. Ebben a helyzetben az elreteszelő kilincs a fix (Ll) foggal van kapcsolatban. A' többkarú emelő gyanánt kiképezett (U) elreteszelő kilincs (Ul) karja az (S) fegyverzetemelőre fekszik. Ha a hajtóművet a kapcsoló áramkör zárt állapotánál forgásnak indítjuk, — mikor az (R) hajtóemelő a 6. ábrán jelzett irányban fog forogni —i a (T3) rúgó az (S) fegyverzetemelő és a jelzőkar súlya által befolyásolt (T) jelzőkaremelő együtt működése következtében annyira megfeszül, hogy az (U) elreteszelő kilincs az (Ll) elreteszélőfogból kikapcsolódik és annak kö-