55380. lajstromszámú szabadalom • Beállítószerkezet folyadékközlőművek szabályozó tolattyú részére
szivattyú (b) tolattyújának elforgatására j az (m) görbe horonnyal és hátsó oldalán a kis szivattyú (c) tolattyújának elforgatására az (n) görbe horonnyal van ellátva. Az (e) átfordító tolattyú elforgatására a (d) hüvely szolgál, melynek (o) hornya a 4. ábrán látható. Minden egy is (a), illetve (d) hüvely a (h) kormánytengellyel (g), illetve (f) vonórúd és (k), illetve (i) emeltyű révén csuklósan van összekötve. A (h) kormánytangely (1) kézi emeltyűvel forgatható, melynek két véghelyzete (x) és (y)-al van jelölve. Ha az (1) emeltyű az (y) véghalyzetben van, akkor az összes tolattyúhelyzetek az (1) helyzetnek (2—4. ábra) felelnek meg, melyben a közlőmű hátrafut, mert ekkor, mint ez az 5. ábrán látható, a (c) tolattyú az (s) szívó tér. nyílását a Ms szivattyú által szállított folyadékmeinjiyiség részére szabaddá teszi, miáltal a szívótér nyomó térré változik, míg1 a nagyobb szivattyú által szállított folyadékmemnyiség a telt vonallal rajzolt nyíl irányában halad, azaz a (D) nyomótérbe jut, ahol azonban nem hat a két párhuzamosan kapcsolt folyadékmótorból álló hajtóműre, hanem a szivattyú által megint el&zívatik. Ha az (1) emeltyűt tovább mozgatjuk, mimellett a (2) helyzetek (2—4. ábra) érvényesülnek, akkor a (b, c) és (e) tolatytyúk a 6. ábrán látható és a közlőmű üres járatának megfelelő helyzetbe jutnak. Az összes nyílások ekkor féligi szabadok úgy, hegy a nagy és a kis szivattyú által szállított. folyadék mindkét (D, S) térbe juthat. A tolattyűk következő (3) helyzete a 7. ábrán van föltüntetve. A (c) tolattyú a (D) nyomó térhez tartotó nyílást szabaddá teszi úgy, hogy a kis szivattyú által szállított folyadékmennyiség hatását érvényesíti, ami a motorok (külömbzéki közlőmű) első sebességének felel meg. A tolattyűk következő (4) helyzete (2—4. ábra) a közlőmű második sebességének felel mag, mert ekkor a (b) tolattyú a nagyobb szivattyút a (D) nyomótérrel köti össze, míg íi. kisebb szivattyú által szállított folyar dékmennyiség a szívótérbe és innét vissza a szivattyúhoz jut. Az, erre következő (5) helyzet (2—4. ábra) a 9. ábrán van föltüntetve és akkor mindkét (b, c) tolattyú a szivattyúkat a nyomótérrel köti össze úgy, hogy a külömbzéki közlőmű a harmadik, legnagyobb sebességgel fut. A kézi emeltyű folytatólagos mozgatásakor az (e) átkormányzó tolattyú olykép forgattatik el, hogy az (S) szívótér és a szivattyúk közötti közlekedés megszűnik, miáltal a külömbzéki közlőműtől jövő folyadék kimenetelt nem talál és a jármű megállítását okozó fékezés bekövetkezik (10. ábra). Ezen elrendezés előnye, mint már említettük, abban áll, hogy az összes tolattyúk egyetlen egy kézi emjeltyű révén olykép mozgattatnak, hogy a fékező helyzet minden helyzetből, akár előre, akár hátra fut a jármű, a kézi emeltyűnek egy és ugyanazon irányba való átfordításával érhető el. Egyetlen egy emeltyűnek elrendezése a berendezésnek nemcsak 'egyszerűségét, hanem nagyobb áttekinthetőségét és a veszély csökkentésiét is jelanti, ha kritikus pillanatokban a vezető a folyadékközlőmű kormányzó tolattyúját nem -eléggé gyorsan és helytelenül állítja be. A tévedések elleni biztonság azáltal is lényegesen fokoztatik, hogy a fékező helyzet (hydraulikus fékezés) elérés3 céljából az emeltyű mindig csak egyik véghelyzatébe hozandó. SZABADALMI IGÉNY. Beállító szerkezet a szállított folyadékmennyiség szabályozására azonos tengelyű forgótolattyúkkal és a mozgásirány megfordítására, valamint a fékezésre még egy forgótoiattyúval ellátott folyadékközlőmúvek szabályozó tolattyúi réüzére egy kéri emeltyű alkalmazása mellett, mely az összes tolattyúk elforgatását hosszirányban eltolható és görbe hornyokkal ellátott hüvelyak révén eszközli, jellemezve a hüvelyek görbe hornyainak oly kiképzése által, melynek
