55378. lajstromszámú szabadalom • Távbeszélőkészülék

Megjelent 1912. évi február hó 22-én. MAGY. ggg. KIR SZABADALMI jjBjf HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 55878. szám. Vll/a. OSZTÁLYTávbecslő készülék. KUN JÓZSEF GAZDÁSZ EGERBEN. A bejelentés napja 1911 junius hó 28-ika. Jelen találmány tárgya távbecslő készülék, mely a legegyszerűbb berendezés mellett az eddigi távbecslő készülékeknek igen lényeges hibáját küszöböli ki, mivel míg az eddigi összes távbecslő készülékek annál kevésbé érzékenyek, minél messzebb van a megbecslendő tárgy, addig jelen találmány szerint messzebb lévő tárgyak távolsága csaknem ép olyan pontossággal állapítható meg, mint közelebb lévő tárgynak távolsága. Mellékelt rajzon látható jelen találmány egyik példaképem kiviteli alakja. 1. ábra a találmány vázlatos működési elvét, 2. ábra a találmánybeli készülék vázlatos fölülnézetét, 3. ábra vázlatos előlnézetét mutatja. A távbecsiésnek eddig használt és igen egyszerű módja abban áll, hogy valamely (b) alaplapra egy fix (c, c') irányzékot és egy tőle bizonyos távolságban lévő forgatható (d) irányzékot alkalmazunk, melyek mindkettőjét a megbecslendő távolságú (C) vagy (D) pontokra beirányítjuk. A (d) irányzéknak szögelfordulása öszszefüggésben van a (C) Vagy (D) pont távolságával, hátránya csak ezen berendezésnek, hogy ha a (C) vagy (D) pontok már nagyobb távolságban vannak, úgy még nagy távolságkülönbségnek is csak igen kis szögelfordulás felel meg úgy, hogy távolságbecslés még közelítő pontossággal sem léhetséges. Az 1. ábra szerinti vázlatnál az (A, B) pontokat az (X) pontokban elhelyezett forgatható irányzékon át nézve a két pontnak x szögelfordulás felel meg. Ugyanez a szögelfordulás felel meg a két (A, B) pontnak, ha őket nem közvetlenül, hanem (g') sík tükör beiktatásával az (Y) pontban lévő (d) irányzékon át nézzük, mivel az (A, B) pontból érkező (1, 3) sugaraknak egymással bezárt szöge azáltal, hogy azok a (g') tükörről visszaverődnek, nem változik. Ezen szög tudvalevőleg, ha az (A, B) pontok nagyobb távolságban vannak már igen kiesi és jelen találmány lényege éppen abban áll, hogy ezen aránylag kis a szöget megnöveli, miáltal a távolság leolvasását pontossá teszi. Az (A) pontból, (g') sík tükrön visszaverődve, az (1, 2) sugár fut bele a (d) irányzékba, a (B) pontból pedig a (3, 4) sugár. A találmány célja elérni azt, hogy a (B) pontból érkező sugár ne az igen kis a szög alatt érkező (4) sugár irányába