55370. lajstromszámú szabadalom • Elektromos jelzőberendezés központi energiaforrással

ezáltal a hőkapcsoló elhajolva zárlatot létesít a kontaktussal, a rúd fűtőtekercsének nagyobb része s ezáltal az ellenállás legnagyobb része kikapcsoltatik úgy, hogy a shunt, pl. (I) huroknál a következő lesz: (10) elágazástól (11) elágazásig, (7) kontaktus, (8) rúd, (12) elágazás. A (D, E) mágnesek kapcsolói és a (13, 14) kontaktusok, valamint a (P, Q) izzólámpák az (L) helyi telep áramkörébe vannak iktatva, s együttesen a központi állomás azon jelzőszerkezetét képezi, mely a (T, TI, T2) jelküldőkből a vonalba küldött jelek érzékítésére szolgál. A berendezés normális körülmények közt következőképen működik: Ha pl. (T)-ből jeleket küldünk, (Gl)-nél allandó földkapcsolat van, melynek folytán az (F) mágnes gerjesztetik s (f, fl) kapcsolói révén a (4) és (15) kontaktusoknál nyitást, a (16, 17) kontaktusoknál pedig zárlatot létesít. A (4) kontaktus nyitása folytán a rendszerint gerjesztett (B) mágnes árammentesíttetik úgy, hogy (b, bl) kapcsolói nyitást létesítenek (6)-nál és zárlatot (19) és (20)-nái. Az (A) áramforrás nem földelt pólusától ekkor két vezetékág állapítható meg: 1. (A) áramforrás (D) mágnes, (F) mágnes egyik tekercse, (I) hurok (a) szakasza, (T) jelküldő, (Gl) földelés; 2. (A) áramforrás, (X) elágazás, (E) mágnes, (fl) kapcsoló, (17) kontaktus, (18) vezeték, (16) kontaktus, (f) kapcsoló, (F) mágnes másik' tekercse, (3) vezeték, (III) hurok (2) vezeték, (II) hurok, (1) vezeték (I) hurok (al) szakasza, (T) jelküldő, (Gl) földelés. Vagyis mindkét (D, E) mágnest működtetik a (T) jelküldőből indított áramimpulzusok és mindkét (P,. Q) izzólámpa láthatóvá teszi a jeleket. Mihelyt a (T) jelküldő megáll, pl. forgáának befejeztekor, a (Gl) földelés kapcsolata megszűnik, (F) mágnes árammentes lesz úgy, hogy (f, fl) kapcsolói, (16, 17)-nél nyitják és (4) és (15)-nél zárják az áramköröket. Ekkor az (X) elágazástól két ág indul ki: 1. (E) mágnesen át (Y) elágazásig; 2. - (D) mágnes, (F) mágnes egyik tekercse, (I, II, III) hurok, 3 vezeték, (F) mágnes másik tekercse, (f) kapcsoló, (4) kontaktus, (5) vezeték, (b) kapcsoló, (19) kontaktus, 21 vezeték, (J) polarizált mágnes, (22) vezeték, (Y) elágazás; az (Y) elágazástól pedig (23) vezeték, (fl) kapcsoló, (15) kontaktus, (24) vezeték, (25) ellenállás, (bl) kapcsoló, (20) kontaktus (26) vezeték és az áramforrás földelt pólusa. Minthogy a (J) mágnes ellenirányú árammal gerjesztetik, (j) kapcsolója kileng és zárlatot létesít a (27) kontaktussal s ezáltal a következő áramkört zárja: (A) áramforrás, (X) elágazás, (E) mágnes, (Y) elágazás, (22) vezeték, (27) kontaktus, (j) kapcsoló, (28) vezeték, (29) ellenállás, (B) mágnes, (A) áramforrás; a (B) mágnes tehát újra gerjesztetik úgy, hogy az eredetileg leírt fémes áramkör létesül. A (B) mágnes elegendő tehetetlenséggel bír, hogy a jelküldők működtetésekor föllépő pillanatnyi áramszakítások folytán nem szűnik meg működni, hanem csak akkor, ha az áramkör hosszabb időre van nyitva. Vizsgáljuk most, hogy miként működik a berendezés, ha a hurkok egyikében, pl. az (I) hurok (Z) pontján váratlan szakadás lép föl. Tudjuk, hogy mindegyik hurokhoz shuntbe van iktatva a hő kapcsolójának fűtőtekercselése. Az (I) hurok (Z) pontján föllépő szakadás tehát az egész áramot a fűtőtekercselésbe küldvén, a hőkapcsoló fölhevül és a (7) kontaktusnál zárlatot létesít. Ezáltal a fűtőtekercselés legnagyobb része rövidre záródik vagyis az (I) hurok egy most már alacsony ellenállású shunttal záratik a (10) és (12) pontok között, melyen keresztül a (TI, T2) jelküldők tovább is zavartalanul küldhetik jeleiket. Vagyis a (TI, T2) jelküldőkre nézve az (I) hurok ki van iktatva az áramkörből. De a (T) jelküldőből is küldhetünk jeleket, mert az áram a (Gl) földelésen keresztül az előbb leírt úton az (I) hurok (al) szakaszának igénybevételével is zárható az előbb leírt módon, dacára annak, hogy a hurok a (Z)-nél meg van szakítva; a (D, E) mágnesek is tovább fognak működni, mert az (A) áramforrásból kiinduló és e mágneseken