55344. lajstromszámú szabadalom • Eljárás emulziós termékeknek aszfaltból, kőszénkátrányszurokból, petróleumból, montáviaszból, japánviaszból és effélékből vagy ezen anyagok keverékéből való előállítására

gok keverékének emulzionálása céljából az el nem szappanosítható alkatrészeket (aszfaltot vagy kőszénkátrányszurkot, petrolszurkot vagy ezek keverékét) az elszappanosítható alkatrészekkel (gyantával, naftasavval, zsírsavval vagy effélékkel) összeolvasztjuk és ezen keverékben a szappanosodásfr szilárd alkália oldatával vagy amóniával 100 C fokú vagy magasabb hőmérsékletnél végezzük. Az aszfalt stb. emulzionálását ez esetben is nemcsak erős keverés, hanem a bőven fejlődő vízgőznek eloszlató hatása is elősegíti. Példa: 600 rész aszfaltot, 100 « gyantát és 50 « naftsavat •összeolvasztunk és a keveréket 110 C fokú hőmérsékletnél 50 rész 0,910 fajsúlyú amóniaoldat és 400 rész víz keverékébe vezetjük be. A keletkezett emulzió vízzel tetszőlegesen hígítható. Az eddig leírt emulziók a legkülönbözőbb célokra használhatók, pl. falak bemázolására külső és felszálló nedvesség ellen való szigetelés gyanánt vagy nedves falakon száraz fölső réteg képzésére. A leirt emulziótermékeknek a megnevezett célokra való alkalmazása azért előnyös, mert a míg száraz falat külső nedvesség ellen könnyen lehet kátránnyal vagy ennek könnyű olajokban való oldatárai való bemázolás által megvédeni, ez a módszer teljesen fölmondja a szolgálatot, ha már magában is nedves falon kell száraz fölületet előállítani. Ez esetben tetemesen költséges eszközöket kell igénybe venni, melyek közül azonban némelyek céljuknak megbízhatóan meg sem felelnek. Ha ellenben a falakat a leirt eljárás szerint készült, vízben oldható, illetve emulzionált aszfalttal, kőszénkátrányszurokkal, petrolszurokkal vagy effélével, vagy ezen anyagok keverékével mázoljuk be; bármely falat, tehát nedves falat is, nedvesség ellen sikeresen védhetünk meg, illetve rajta száraz fölületet állíthatunk elő. A bemázolás által elért hatás a következő : Az első bemázolásnál a vízben oldható aszfalt vagy efféle, illetve a vizes emulzió a falba bizonyos mértékben beszívódik. Ha ezután a falat bevakoljuk, a mázolási anyagnak elszappanosítható alkatrészei a mésszel oldhatatlan mészszappanokká egyesülnek, melyek az aszfaltrészekkel együtt a fal pórusait szilárdan és vízmentesen betömik. Ezáltal a mázolat maga oldhatatlanná vált. További mázolásnál a vízzel együtt az anyagban tartalmazott amónia is elpárolog. tehát az újabb mázolat is oldhatalanná válik és az elsőre lakkszerű rétegben ülepedik le. Még nagyon nedves falaknál is legfeljebb négyszeri mázolás szükséges, mimellett egy nap alatt kétszeri mázolás végezhető; az utolsó mázolathoz esetleg kevés festék is keverhető, ami a mázolat hatásosságát nem rontja. Ily módon a falon szilárdan tapadó, aszfaltszerű- réteget kapunk, mely megbízhatóan vízmentes és melynek előállítása kevés költségbe kerül. Ezen rétegre bármily festék (mész-, enyv-, kazeinfesték stb.) ép oly jól tapad, mint tapéták vagy effélék. Hangsúlyozandó, hogy a réteg teljesen kemény úgy, hogy a tapéták vagy effélék papirosa nyagán át nem üt. A leirt eljárásokkal végzett kísérletekből kitűnt még az is, hogy a leírás elején említett naftasavak különösen alkalmasak arra, hogy emulzióknak szilárd anyagokból való' készítésénél a zsírsavakat helyettesítsék. A fölsorolt célokra a naftasavak általánosan alkalmazhatók, különösen alkalmasak azonban a fölhozott el nem szappanosítható, vagy nehezen elszappanosítható szilárd szénhidrogének, pl. aszfalt, kőszénkátrányszurok, petrolszurok, paraffin, montánviasz, japánviasz és effélék emulzionálása, mert a naftasavas sók még nagy mértékű hígításnál is hajlandók zselatinszerű halmazállapotot ölteni és mert ily emulziókból a szilárd, nehezen olvasztható alkatrészek nem válnak ki úgy, mint a hígfolyós ter-