55332. lajstromszámú szabadalom • Haránttartós vándorrostély beállítható salakduzzasztóval

4. ábra egy rostélyrúd tartótest keresztmetszete. Minden egyes rostélyrúdcsoport (a) haránttartói mereven vannak egymással egy rostélyrúd tartótestté összekötve, mely kéttalpú szán alakjában van a (b) láncszemek haránthornyaiba betolva. A rostélyrudak ismert módon lazán vannak a haránttartókra, illetve ezek közé tolva. A két-két (a) haránttartóból álló rostélyrúd tartótestek természetesen akár egy, akár több egymással alkalmas módon közbenső darabok által mereven összekötött részből készülhetnek. A rostélyszalag hajtágára és tartására a (d) bütyköskerekek szolgálnak. A tisztítót vagy duzzasatótestet ívalakú (f—g) lemezekből készítjük, amelyek mellső, acélból készült (f) részét kiválthatóan kötjük össze a (g) résszel A (h) toldatokkal ellátott ívalakú lemezek hátsó, illetve alsó legömbölyített élükkel egy, a rostély hátsó végét alkotó (i) haránttartón állanak, mely (k) toldatokkal van ellátva. Az ívalakú lemezek (h) toldataiban elrendezett (m) csapok az (i) haránttartók (k) toldatainak (n) hasítékaival kapcsolódnak, amiáltal az alsó éle körül szabadon kilenghetően ágyazott ívalakú lemezeknek az (i) tartóról való lezuhanását megakadályozzuk. Az ívalakú (f—g) lemezek ezen fölül szabadon támaszkodnak az (o—p) excenteres vagy bütyköstengelyre, mely a fűtőállással húzórúd által összekötött (r) emeltyű útján vagy'valamely más megfelelő módon forgatható el, ami által az ívalakú lemezek mellső végei és a rostélyfölület közötti (H) távolságot szabályozzuk, minthogy az (o) tengelynek megfelelő elforgatása által a (p) excenterek vagy bütykök az ívalakú lemezeket megemelik. A hátsó elzárást az (s) forgócsappantyú egészíti ki. Az ívalakú lemezek mellső élének és a rostélyszalagnak érintkezését ily módon biztosan és egyszerű módon akadályozzuk meg, továbbá a (H) távolságot is tetszés szerint állíthatjuk be. Ha tüzelőanyag-maradványok oly erősen sülnének a rostélyhoz, hogy az ívalakú lemezek mellső éléhez való ütközésük alkalmával nem töredeznének azonnal le, az alsó élük körül lazán kilengő ívalakú lemezek minden további nélkül ismert módon fölfelé kitérhetnek. Másrészt az ívalakú lemezeket az (i) csapok körűi teljesen hátra forgathatjuk, hogy javítás stb. alkalmával a rostélyszalag hátsó végét szabaddá tegyük. SZABADALMI iGÉNYek. 1. Haránttartós vándorrostély, azáltal jellemezve, hogy minden egyes rostélyrúd csoport, két haránttartója egymással mereven összekötve, kéttalpú szán alakjában lazán van a láncszemek haránthornyaiba tolva. 2. Az 1. igényben védett haránttartós vándorrostély foganatosítási alakja, beállítható salakduzzasztóval, azáltal jellemezve, hogy a tisztítót és a duzzasztótestet alkotó ívalakú lemezek szabadon támaszkodnak egy excenteres vagy bütykös tengelyre, melynek elforgatása útján szabályozhatjuk az ívalakú lemezek mellső vége és a rostélyfölület közötti távolságot. (1 rajzlap melléklettel.) »4UJU RkaüVÉNVTAfWAAÁQ NYOMDÁJA MDWH1