55322. lajstromszámú szabadalom • Eljárás galávánelemek működtetésére
Megjelent 1912. évi február hó 15-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMILEIRAS 55322. szám VII/g. OSZTÁLY. Eljárás galvánelemek működtetésére. .RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BENKÓ ISTVÁN TALÁLMÁNYAINAK ÉRTÉKESÍTÉSÉRE CÉG BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1911 február hó 23-ika. Ha egy galvánelem negatív elektródáján depolarizálás céljából gázt vezetünk át, a gáz a száraz elektródatesten hatol át és nagy elektromos ellenállást ad. Ezenfölül ezen eljárás nagy gázmennyiségeket igényel. Ha a negatív elektróda pórusain folyadékot vezetünk át, a depolarizáció számára elhasznált folyadékot a frissen utáaaszállított folyadékmennyiség szorítja ki a pórusokból. Ha tehát a felyadék áramlása nem elég erős. az elem belső ellenállása növekszik, minthogy a kellő anyagcsere hiányzik, míg a folyadék erős áramoltatásánál az anyagcsere elegendő mértékű ugyan, de ez esetben a folyadék az elemből távozik, mielőtt ható részei teljesen kihasználtattak volna. A negatív elektróda két okialán tehát a folyadék áramoltatására nagy nyomáskülönbségeket nem lehet alkalmazni anélkül, hogy folyadékot pazarolnánk. Gáz és folyadék keverékének használata végül azért nem adja meg a kellő eredményt, mert az elektródában itt is állandó elektromos ellenállás lép föl. Mindezen hátrányok elkerülhetők, ha a találmány értelmében a nedvesített keresztmetszetű negatív elektródán gázt vezetünk át azáltal, hogy az elektróda két oldalán nyomáskülönbséget létesítünk. így pl. folyadékátáramoltatással működő galvánwle-' meknél a folyadék áramoltatását megszüntethetjük és az elektróda testén levegőt vagy más gázt nyomhatunk át. Legjobb eredményhez jutunk, ha szakadatlan egymásutánban váltakozva folyadékot és gázt vezetünk át az elektróda pórusain. A találmány lényege tehát az, hogy az oxidáló elektrolittel, azaz depolarizáló folyadékkal telített elektróda pórusain a folyadék áramoltatásának megszakítása mellett gázt, előnyösen levegőt vezetünk át A folyadéknak valamint a gáznak az elektróda falán való átáramoltatása mindenkor az oldható elektróda felé történik. Ezen eljárás az említett hátrányokat megszünteti. Kizárólag gáz átáramoltat ásár val szemben az az előny mutatkozik, hogy a nedvesített keresztmetszeten átáramló finoman eloszlatott, mintegy szétporlasztott folyadékkal keveredvén, kisebb elektromos ellenállás lép föl és a szükséges gázmennyiség lényegesen csökken. A folyadék kizárólagos átáramoltatásával szemben igen lényeges előny az, hogy az elektróda két oldalán alkalmazott nagy nyomáskülönbségeknél is a folyadék ható anyagainak tel-
