55320. lajstromszámú szabadalom • Védőberendezés váltakozó áramú elosztó hálózatok számára

- 3 — csei, valamint külön a szakasznak másik végén lévő megszakítók (13) tekercsei a jelen esetben csillagkapcsolással vannak egymáshoz kapcsolva, míg a tekercseknek külső végei a (23) ill. a (25) szekundér transzformátormeneteknek közép- ill. más közbenső pontjaival vannak összekötve. A jelen esetben a (17, 18 ... . 22) transzformátorok gyanánt légréses mágnesmagokkal biró transzformátorokat kell alkalmazni oly célból, hogy az ezen menetek által a szakasz üzemzavarai esetén a ható tekercseken átjáró áram ellenében támasztott impedancia csökkentessék. A védő berendezés ezen alakjának működése a következő: Mindaddig, míg a szakaszban normális áramviszonyok vannak, a (23, 25) transzformátormeneteknek azon pontjai, melyekhez a csillagkapcsolású (12, 13) tekercseknek külső végei vannak kapcsolva, egyenfeszültségű pontokat képeznek. Mihelyt azonban a szakasznak valamelyik vezetékében üzemzavar áll elő úgy, hogy a (17, 18 ... . 22) transzformátorok két csoportját átjáró áramok viszonylagos erőssége ill. iránya megváltozik, a vezérsodronyhálózatnak villamos egyensúlya megzavartatik, minek következtében a (12, 13) tekercseket helyi áramok fogják átjárni, melyek a megszakítókat működésbe hozzák és így a szakaszt elkülönítik. Lehet a találmány tárgyát továbbá oly háromfázisú hálózatoknál is alkalmazni, melyeknél az egyik fázisvezeték földelt, hasonlóképen kétfázisú háromvezetékes és oly egyfázisú háromvezetékes hálózatoknál is alkalmazni, melyeknél az egyik vezeték szintén földelt vezetéke. Ezeknek megfelelő foganatosítási alakot láttat a 3. ábra, ahol is a hálózatnak csak azon két vezetékében kell szeries-transzformátorokról gondoskodni, melyek nincsenek földelve. Ezen transzformátoroknak (23) ill. (25) szekundérmenetei, melyek egymáshoz képest párhuzamosan vannak összekötve, keresztezően vannak a (8, 9) vezérsodronyokhoz kapcsolva, melyek mindegyike kellő (10) ill. (11) ellenállásokkal van ellátva, ahol is az összeköttetések az 1. ábra kapcsán leírtakhoz igen hasonlók. A jelen esetben a (23) menetekben szintén vannak egyenfeszültségű pontok, melyeket a (27) vezeték segélyével kötünk össze egymással. Világos, hogy ezen vezeték, a szakasznak normális áramviszonyai között, szintén ugyanakkora feszültséggel bír, mint a (10) ellenállásból és a (8) vezérsodronyból kiadódó összellenállásnak valamely megfelelő pontja, miért is a szakasz megfelelő végén levő megszakítónak (12) ható tekercse ezen pont és a (27) vezeték közé van kapcsolva. A tápszakasznak másik végén létesített összeköttetések az imént leírtakkal teljesen megegyeznek. A már elmondottak alapján világos, hogy a (12, 13) ható tekercseket csak abban az esetben fogja áram átjárni, a melyben a szakaszban valamely üzemzavar következik be. A 4. ábra a találmány tárgyának egy további, háromfázisú elosztó hálózat számára szolgáló foganatosítási alakját láttatja. Két, a szakasznak egyik végén elrendezett szeriestranszformátornak (23) szekundér menetei, melyek egymással párhuzamosan vannak összekötve, két (28, 29) vezérsodrony segélyével a szakasznak másik végén elrendezett transzformátornak megfelelő (25) meneteihez vannak kapcsolva, mely vezérsodronyok közül a (29) sodrony négy (30, 31, 32, 33) ellenállást tartalmaz, ahol is a (30, 31) ellenállások a szakasznak egyik végénél, a (32, 33) ellenállások pedig annak ellenkező végéhéi vannak elrendezve. A két (30, 31) ellenállás között fekvő (34) pont a harmadik (35) ellenállás és a harmadik szenes-transzformátornak (36) szekundérmenetei útján a szakasznak ellenkező végén lévő megfelelő szeries-transzformátornak (37) szekundér meneteivel van összekötve. A jelen esetben a szakasznak mindkét végén két (38, 39) ható tekercs van a megszakítók számára elrendezve, mely tekercsek közül a (38) tekercs a (23) meneteknek két közbenső pontját összekötő vezeték egy pontja és a (29) vezérsodronynak egy, a (31, 32) ellenállások között fekvő pontja közé van kapcsolva, míg a másik, vagyis a (39) tekercs a (36) szekundérmene-