55317. lajstromszámú szabadalom • Számológép, különösen szorzáshoz

— 10 -nek ugyanoly szöggel való emelkedése felel meg. A nyúlványaikkal az állványrúd hasítékaiba benyúló (2) szorzandó billentyűk csak addig sülyeszthetők, míg azoknak a hasítékokból oldalt kinyúló (114) nyúlványai az egyik, pl. a (110) görbe emelő sülyedésénél az ezzel ellenkezően fölemelkedő másik (109) emelőbe nem ütköznek, amidőn is a billentyűk el vannak reteszelve. Hogy a mellső szorzandó billentyűk a lenyomásuk után el legyenek reteszelve (24. ábra), mely billentyűkig az egyik (110) görbe emelő nem ér, az állványrúdon megfelelő magasságban helytálló (115) ütköző van oly módon alkalmazva, hogy a (2) szorzandó billentyű a (109) görbe emelővel együtt csak addig sülyeszthető, míg az azzal kényszermozgással mozgatott (110) emelő a (115) ütközőbe nem ütközik. A (109) görbe emelővel a (116) rúd útján a (117) csap körül forgatható (118) emelő van csuklósan összekötve, melynek egyik karja az (1) forgó emelő (119) karjával oly módon van összekötve, hogy az (1) forgó emelő a (109) görbe emelő sülyedésének vagy emelkedésének megfelelő mértékben kilengjen. Tehát bármelyik billentyűt nyomjuk is le, a forgó emelő mindenkor egyik helyzetből a másikba kényszermozgással leng ki, míg az előbbi foganatosítási alaknál a forgó emelő az azt visszamozgató feszítő rúgó hatása alatt is állott. A forgó emelő kényszermozgása beállításának előnye még az is, hogy a szorzóbilleníyűk által működtetett (73) kilincs és a forgó emelőkön elrendezett (71) lépcsős szektor elhagyható. . A 24. ábrán látható foganatosítási alaknál a (27) egyes szektorhoz tartozó (32) gyűrű beállítása az előbbi foganatosítástól eltérően nem rúgóhatás alatt, hanem bütyökkapcsolás útján kényszermozgással megy végbe., A,.(27) egyes szektorhoz tartozó (32) gyűrű ugyanis nincs (33) fogközökkel ellátva*! ^melyekbe az , előbbi esetben a (34) kilincs ^kapaszkodott és ezáltal a gyűrű visszaforgását, a (28) rúgó hatása alatt megakadályozta, hanem (120) fogakkal, melyekbe a (1,21) csap körül forgatható (122) bütyök kapaszkodik, ha annak éle forgás közben a (130) fogak egyikének a (8) fogasrúd elmozgása által beállított, megfelelő élébe ütközik. A (122) bütyköt a (123) hajtórúd mozgatja, melynek (124) feje (125) hasítékával az átmenő (48) tengelyen csúsztathatóan van elrendezve; a hajtórudat pedig a (48) tengelyre fölékelt (126) excenterkorong működteti, melyikek palástíolületére a (124) hajtórúdfejre erősített (127) görgő támaszkodik. A 25. és 26. ábrán föltüntetett foganatosítási alak abban különbözik az előbbitől, hogy ennél a (10, 11, 12, 13) csúklónégyszög tulajdonképeni beállítása külön forgattyú segélyével eszközlendő, a szorzóbillentyűk pedig csak oly tolattyút működtetnek, melynek beállítása a csúklónégyszög sülyedésének mértékét határozza meg. A csuklónégyszög (14) karjával a (128) emelő van csuklósan összekötve, mely (129) görgőjével a (131) forgattyú segélyével forgatható (130) excenterkorongra támaszkodik. A (128) emelő másik vége a vezetékek között függélyes irányban mozgatható (134) tolattyú (133) csapját villaszerűén körülfogja. A (134) tolattyú oldalt kinyúló (135) csapjával függélyes irányban mozgatható (134) tolattyú előtt vízszintes irányban elmozgatható (137) tolattyú (136) hasítékába kapaszkodik. A (137) tolattyú (136) hasítékának fölső határoló (138) éle lépcsőzetesen van kiképezve. A (137) tolattyú vízszintes irányú elmozgásához és beállításához képest (134) tolattyú többé-kevésbbé fölemelhető, azonban mindenkor csak addig, amíg a (134) tolattyú (135) csapja vagy nyúlványa a (136) hasíték lépcsőzetes határoló élének megfelelő fokára támaszkodik. Ezután a (134) tolattyú és azzal együtt a (128) emelőnek a (134) tolattyúval csuklósan összekötött (132) vége függélyes irányban magasabbra nem emelhető. A vízszintes irányban mozgatható (137) tolattyú a (7) szorzó billentyűk segélyével hasonló módon állítható be, mint a (2) szór* zandó billentyűk segélyével az (1) forgó emelő, nevezetesen kényszermozgással a (139) és (140) görbe emelők útján, melyeket