55317. lajstromszámú szabadalom • Számológép, különösen szorzáshoz
— 2 -egyenest húzunk, a párhuzamos egyenesnek az (r9) radiusvektor és az (o) ordináta közé eső (x49 ) darabja (a háromszögek hasonlósága folytán = 9 x 4: 10, vagyis a 9. ' és 4. szám szorozatával arányos; szintúgy az ordináta 7. osztáspontja és az (r9) radiusvektor között lévő x79 darab = 7x9:10, tehát a 7. és 9. szám szorozatával arányos és így tovább. Ha az ordináta (o) pontja és az abscissa egyik, pl. 6 osztáspontja között másik radiusvektort húzunk és az ordináta egyik osztáspontján át az (r6) radiusvektort metsző párhuzamos egyenest, a párhuzamos egyenesnek az ordináta és az (r6) radiusvektor közé eső (X26 ) darabja = 6 x 2: 10, tehát a 6 és 2 szám szorozatával arányos. Ha tehát két egyszerű szám szorzatát vonaldarab által, illetve egy pontnak megfelelő úton való elmozgatása vagy elforgatása által akarjuk meghatározni, csak valamely o-pont körül forgatható kart kell az egyik számnak <a szoi'zandönak) megfelelő billentyű segélyével oly módon beállítanunk, hogy a karnak meghosszabbítása az 1. ábrán látható séma abscissáján a megfelelő osztáspontot messe, egyúttal másik (a szorzó) billentyű segélyével pedig az ily módon beállított karon egy pontot addig elmozgatnunk, míg az abscissával párhuzamos egyenes az ordinátának a szorzót kifejező osztáspontját nem metszi. A 2. ábra sémásan oly hájtóművet tüntet föl, melynek segélyével két egyszerű szá,m szorzatának megfelelő úton az 1. ábra értelmében elmozgatható. Éz a hajtómű a szilárd (o) pont, az ordináta o-pontja körül forgatható, az Ív ábra (r) radiusvektorának megfelélő (I) emelőből áll. Ez az emelő a ú-töT 9-ig" terjedő számjegyeknek megfelelő (2) billentyűk és az (3) kar és a (4) emelő segélyével az 1. ábrán látható (r) radiusvektornak tíz különböző helyzetébe állítható be úgy, hogy azt az o-billentyű az 1. ábra {ó) ördinátájával egybevágó, függélyesén lefelé' irány alt helyzetbe hozza, a 6-ös számú billentyű az (r6) radiusvektornak, a '9-es' számú billentyű pedig az (r9) rádittsvektornák megfélelőífcélyzetbe. Az (1) emelőn a (6) fogasrúddal összekötött (5) csúszódarab mozgatható el, melynek a szorzó számértékének megfelelő mértékű elmozgatását az egymás mellett elrendezett (7) szorzóbillentyűk egyike eszközölheti. Az (1) emelőn elmozgatható (5) csúszódarab ugyanis a (8) karon vagy kereten van elmozgathatóan ágyazva, mely a szilárd (10) forgáspont körül lendíthető (10,11,12,13) csuklónégyszög (9) rúdján van megerősítve. A (10, 11, 12, 13) csuklónégyszög a (kihúzott vonalak által jelzett) o-helyzetből a szorzó számértékének megfelelő (szakadozott vonalak által jelzett) helyzetbe a (10, 11) csuklórúd (14) meghosszabbítása segélyével lendíthető ki, mely meghosszabbítás a (15) excenterkorongra támaszkodik. A (15) excenterkorong a (7) szorzóbillentyű segélyével a kihúzott vonal által jelzett állásból a szakadozott vonal által jelzett állásba forgatható el. Ha tehát tíz (7) szorzó billentyűt o-tól 9-ig terjedő számoknak megfelelően elrendezünk, mely billentyűk mindegyike külön (15) excenterkoronggal van kapcsolva, a (10, 11, 12, 13) csuklónégyszöget az 1. ábrán föltüntetett (o) ordináta tíz beosztásának megfelelelő tíz különböző helyzetbe állíthatjuk be. Az (5) csúszódarabnak és az arra erősített (6) fogasrudak elmozgása tehát, mely egyrészt az (l) emelő kilengésétől, másrészt a (10, 11, 12, 13) csuklónégyszög sülyesztésétől függ, a lenyomott billentyűkhöz tartozó két szám szorzatának felel meg. A 3. ábrán sémásan föltüntetett hajtómű a (6) fogasrúd elmozgását tízes egységekben veszi föl és a számoló műre viszi át A hajtóihü a (16) tengelyen elrendezett (17) fogasszektorból áll, mely a (6) fogasrúddal kapcsolódik és a (6) fogasrúd elmozgásának megfelelő szöggel forog el. A (17) szektorral a kerületén fokokkal ellátott (18) korong a később leírandó módon van összekapcsolva, melynek a kis egyszeregy tizes számjegyei értékének megfelelőenkilenc foka van. A (18) korong egyik fokára rúgóhatás a (20) csap körül forgatható (21) emelő (19) orrát szorítja úgy, hogy a (21) emelő a (18)
