55315. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényeknek vegyi áztatására
Megjelent 1918. évi február hó 15-én. MAGY. SZABADALMI ÍÜR WVATAÍ. SZABADALMI LEIRAS Lö. «zaiii, XI V/e/l. OSZTÁLY. Eljárás növényeknek vegyi áztatására. PEUFAILLIT LOUIS IPAROS TUNISBAN. A bejelentés napja 1911 február hó 27-ike. Elsőbbsége 1910 február hó 28-ika. A jelen találmány tárgyát képező eljárásnál a petróleumnak oldó tulajdonságai vannak fölhasználva, melyek bizonyos használati föltételek mellett, igen hatásosak, különösen a növények rostjaihoz tapadt gyantás vagy más mézgaanyagokkal szemben. Másrészről a petróleum, a jelen eljárásnál alkalmazott használati feltételek mellett, a cellulózával szemben teljesen hatástalan, elannyira, hogy a rostok — amint az összes kísérletek mutatták — a legcsekélyebb változást sem szenvedik. A petróleummal egyidejűleg továbbá vagy alkálikus karbonátot (nátrium-, kálium-, mészkarbonátot, stb.) vagy végül egyszerűen tiszta vizet használunk. A legjobb eredményeket, amint azt a kísérletek mutatták, az alkalikus karbonátnak, különösen pedig a nátriumkarbonátnak használatával érjük el, mivel az a rostokra maró hatást egyáltallán nem gyakorol. Az eljárást a következőképpen foganatosítjuk : Egy autoklaveba, mely legalább hat kg. nyomásnak vethető alá és melyet vízzel töltöttünk meg, a kezelendő növényt beadagoljuk úgy, hogy az teljesen a vízbe merüljön. Ennek megtörténtével égető vagy nyers petroleumot vagy bármily más szénhydrogént, továbbá nátriumkarbonátot adagolunk az atuoklaveba és pedig mindkét anyagot legalább is oly mennyiségben, mely a növénysúly 5%-nak felel meg. Már most az anyagot nyomás alatti főzésnek vetjük alá és pedig 120—180° hőmérsékletnél aszerint, mint amilyen rostról van szó; a főzés tartama 2—6 óra. Ezen adatok a rostok minősége szerint változnak. Az áztatás befejeztével a növény a használati cél szerint szükségelt különböző átalakítások számára kész állapotban van. Ezen kezelés megtörténtével az anyag tökéletes fehérítésnek vethető alá. A részletezett eljárás kísérletképpen igen sok növénynél, többek között lennél, kendernél, jutánál, újzélandi lennél, ramienál, török lennél, hínárnál, eperfahéjnál, hársfánál stb. alkalmaztatott és mindannyiszor kiváló minőségű, tartós és teljesen változatlan rostokat szolgáltatott. Ugyanezen eljárás lehetővé teszi papirpépeknek előállítását is, amennyiben annak alkalmazásával a legkülönbözőbb növényi anyagokból, mint pld. szalmából fából, bambuszból nádból, kákából, venyigéből kokuszrostokból, rongy-, zsák- és kötélhulladékokból stb. a mézgaanyag eltávolítható. Az ekként előállított pépek rendkívül könnyen fehéríthetők, ami a különböző-