55313. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hullámcsövek előállítására övezetekben fölhevített csövek összenyomásával

— 2 — sánál a csőnek csak ama részén, keletke­zik, melyet éppen az övezetekben történő fölhevítésnek vetettünk alá. Ezért a szó­ban lévő eljárás alkalmazásával módunk­ban áll az, hogy még nagy falvastagságú csöveknél is, hol igen intenzív hőforrással dolgozunk, tetszőleges távolságban létesít­sük egymástól a hullámokat, sőt oly hul­lámokat is állíthassunk ©lő, melyek, — mint az sok esetben szükséges — közvet­lenül mennek egymásba, mit a régebb el­járás szerint egyáltalában nem lehetett elérni. A szigetelőgyűrű, a hűtő berende­zés és a fölhevítőszerkezet teljesen tet­szőlegesen képezhető ki, célszerűen ak­ként, hogy a hűtőberendezés a fölhevítő­szerkezettel együtt lépésenként, kényszer­mozgásszerűen mozduljon el, amikor egy öveziet fölhevítése bizonyos mértékben meg­történt, úgy, mint az az ismert eljárások­nál a fölhevítősaerkezet tekintetében tör­ténik. A fölhevítőszerkezet teljesen tetszőr legesen képezhető ki, bár célszerű, ha a fölhevítőszerkezet szúró lángot szolgáltat. Erre való tekintettel célszerű, ha az alatt, mialatt egy bizonyos övezetét fölhevítjük, illetve az evvel szomszédos részét hűtjük, a csöveit magát hosszanti tengelye körül forgatjuk. A hűtőközeg hozzávezetésére csövek vagy fúvókák szolgálnak, melyek egymástól a kellő távolságban lehetnek elhelyezve, A hűtőközjg a csőre nemcsak a tulaj donképeni fölhevítés, hanem azösz­szenyomás időszaka alatt is hathat. . A föntebb leírt eljárás foganatosítására szolgáló berendezés a csatolt rajzon lát­ható, nevezetesen az 1. ábra a berendezés hosszmetszete a csőtengejy&n átipeijiő, füglgélyes sík. sze­rint, a ^ :.i• • .••.•,.,: . 2. .áhp;;pedig!s ^;.í .^rendezés, keresztmet­..r Az ábra. szerint .a hullámokkal ellátandó csökön) már bizonyos számú hullámokat előállítottunk, „és , az- (a) ponton akarunk egy újabb hullámot előállítani, még pe­dig oly módon, hogy ez a hullám épp úgy, mint az 'eddig1 már elkészített hullámok, közvetlenül csatlakozzék az előző (b) hul­lámhoz. A csövet az (a) övezetben szúró­lángok hevítik föl, melyek táplálására a (2) csövön bevezetett gáz- és Ijvegőkevö­rék szolgál. Ugyanekkor a csövet tenge­lye körül forgatjuk is, Találmányom szerint újabb hullám léte­sítése előtt a csőre tűzálló anyagból ké­szült (4) gyűrűt húzunk föl, a (3) csövön pedig az (1) csőnek övezetekben történő fölhevítése közben hűtőközeget vezetünk az (1) csőhöz, mely az 1". ábra szerint a szomszédos (b) hullám és a szigetelő gyűrű felé áramlik úgy, hogy az a szúró láng, mely az (1) cső falát érve, kiterjed, a szi­getelés és hűtés következtében a szomszé­szédos (b) hullámot föl nem hevítheti és hatástalanná válik. Mint az a rajzból kitű­nik, a (3) cső, mely a hűtőközeg beveze­tésére szolgál, ugyanazon az (5) kocsin van alkalmazva, mint a szúrólángot létesítő lángzó, mely kocsit a szokásos módon kép­zel vagy önműködő berendezés segélyével lehet eltolni. A (4) szigetelő gyűrű levehető és a cső tetszőleges pontján húzható föl. . Bizonyos esetekben elégséges, ha aíönr tebb megadott két segédeszköz közül csak az egyiket, a szigetelést vagy hűtést al­kalmazzuk, hogy melyiket használjuk, az mindig a lángzó erősségétől és a cső fal­vastagságától függ. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás . hullámcsövek előállítására öveze­, tekbfen fölhevített csövek összenyomá­sával, azáltal jellemezve, hogy a cső . hevített övezetéhez legközelebbi hullá­mot a láng hatása ellen szigeteléssel és . hűtéssel, vagy emez, eszközök ogyikével védjük. .. , Í, v,: i , (1 rajzlap raellóklette1 .) Pallas részvénytársaság nyomdája Budapesten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom