55313. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hullámcsövek előállítására övezetekben fölhevített csövek összenyomásával

Megjelent 1912. évi február hó 15-én. MAGY ^ KIR SZABADALMI jjg® HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 55313. szám. XVI/d. OSZTÁLY. Eljárás hullámcsövek előállítására övezetekben fölhevített csövek összenyomásával. MACIEJEWSKI WLADYSLAW MÉRNÖK VARSÓBAN. A bejelentés napja 1911 május hó 10-ike. Annál az ismeretes, hullámcsövek előál- | lítására szolgáló eljárásnál, melynél sima csöveket kívülről övezetekben hevítünk föl és azután tengely irányában összenyomunk, a hullámokat egymástól csak bizonyos és nem túlságosan kis távolságba lehet létesíteni, minek az az oka, hogy amaz övezetek fölhevítése céljából hol a> hullámokat létesíteni akarjuk, a tengelye körül állandó lassú forgást végző csöveit szúróláng hatásának kell kitenni; Mikor a szúróláng a cső falát érij el lapul és. mikor a eső fölhevítendő övezetét fölmelegítette, a cső bírna falán tovibb siklik és a fölhevítendő résszel szomszédos fölületelemaket is fölhevíti, igaz, nem oly mértékben, hogy i cső összenyomásánál ez a fölhevülés hátrányos hatást gyakorolhatnak, de ha a fölhevítendő övezet közvetlen szomszédságában már hullám van, ez a hullám a láing kiterjedését akadályózza, tehát ez a szomszáibs hullám is fölhevül és a sajtolásnál nam- I csak új hullám keletkezik, hanem i régi i hulláin is deformálódik. Kimelc következtében a már elkészült hullám a következő hullám létesítésénél benyomódik ós elromlik. Hogy ezt a hátrányt elkerüljük, á hal- j lámokat aránylag nagy távolságban k?ll | egymástól előállítani, mely távolság a cső falának vastagságától és a fűtőláng intenzitásától függ és akként választandó meg, hogy a csőfalat érő láng kiterjedése után a következő hullámot ne érhesse és föl ne melegíthesse. Oly esetekben, mikor a csőnek egymásba átmenő hullámai vannak, a leírt eljárást alkalmazni nein lehet. Az eljárásnak ez a korlátolt alkalmazhatósága a találmányom szerint akként szüntethető meg, hogy az egyik övezet fölhevítése közben a csőnek szomszédos részét, tehát azt a felületét, mely eme fölhevítendő övezet és a már létesült hullám között fekszik, a láng hatása ellen megvédjük, vagy hűtjük, pl. oly módon, hogy ezen a helyen tűzálló anyagból készült gyűrűt alkalmazunk, vagy hogy ehhez a helyhez levegőt vagy más gázt, vagy folyadékot, vagy gás és folyadék keverékét vezétünk vagy fecskendenünk, vagy hogy a foötebfc jefeett két eszközt-égyüttösen alkalmazzuk. A szomszédos hullám hűtési vei és Katárólásávai méggátóljtik saömszédos hullámnak a szúróláng-' oMalií-ányíi kiterjedésé által okozott ifteg néni 'én^édhető (g) fölmelegedését, tehát azt is, hogy a csőnek ezt követő összenyomásánál szen a helyen hullám keletkezzék, ellenkezőleg, a hullám a cső tengelyirányú összenyomá-