55272. lajstromszámú szabadalom • Zár kézelőgombokhoz és más effélékhez

Megjelent 1912. évi február hó 14-én. MAGY. KIR. SZABADALMI jBB HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 55272. szám. VI/®. OSZTÁLY. Zár kézelőgombokhoz és máseffélékhez. HEISSLER VICTOR ÉKSZERÉSZ ÉS ARANYMŰVES WIENBEN. Pótszabadalom az 52374. sz. szabadalomhoz. A bejelentés napja 1911 julius hó 8-ika. Elsőbbsége 1910 julius hó 14-ike. A találmány tárgya az 52374. számú törzsszabadalomban védett találmánynak és pedig a zárnak további kiképzése. Ezen zár a találmáng szerint akként van kiképezve, hogy annak kinyitása az összekötő gerinc kihajlításával történik. Ennek folytán a zárat a gombrészek érintése nélkül is, egyszerűen a kézelő szélei között lévő hézag kibővítésével kapcsolhatjuk ki. A találmány tárgya a rajzon két példaképem foganatosítási alakjában van föltüntetve, az 1. és 2. ábrák a zárrúgó egyik foganatosítási alakjával ellátott kézelőgombot tüntetnek fel nyitott, illetve csukott állapotban, a 3. ábrában a zárrúgó egy másik foganatosítási alakjával ellátott kézelőgombnak magát a zárrúgót hordó része látható. A kézelőgombnak (a) zárrészében például a (b) pecekkel megerősített rúgó U-alakban van meghajlítva és két (c, d) szárán az (e) illetve (el) toldatokkal van ellátva, melyek a gomb összecsuk"akor a másik (g) zárrésznek (f) nyilásaija csappannak és melyek közül a kézelő hézag felé eső rúgótoldat tompa orr alakjában, a másik pedig ellenhorogszerűen van kiképezve. Ezáltal lehetővé van téve, hogy — amint azt a kívánt kihajlítás tényleg megkívánja — az (el) toldat könnyebben csappan ki a nyílásból, mint a másik (e) toldat. A zárrúgónak két szára, amint azt az 1. ábra mutatja, egymástól különböző hosszúsággal bír és a (d) szár a (c) szárat átfogja. Ennek az a célja, hogy a zárrészeket könnyebben lehessen összeilleszteni és hogy a rúgószárak megsérülése meggátoltassék. A zár összecsukott állapotában az ellenhorogalakú (e) toldat a (g) zárrész (f) nyílásának széléhez szorúl (2. ábra) úgy, hogy az (I) nyilak irányában való felforgatással, illetve húzással a zár ki nem nyitható, míg a (II) nyilak irányában történő elforgatáskor vagy húzáskor a (c) rúgószár, (el) toldatának tompa fölfekvési felülete folytán a (d) rugószár felé szorul, amikor is a (c) szár (el) toldata a (g) zárrész hozzátartozó (f) nyílásából kilép és így a zár kinyitását lehetővé teszi. A 3. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál látható, hogy nem kell okvetlenül a felső szárnak az alsót átfognia. Ennél a foganatosítási alaknál ugyanis az előbbivel ellentétben a kézelőhézaggal szomszédos (vagyis alsó) szár a hosszabbik.