55260. lajstromszámú szabadalom • Védőberendezés klozetülőkék számára
Megjelent 1912. évi február hó 14-én. MAGY. SZABADALMI KIK. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 55260. szám. XXl/b. OSZTÁLY. Védőberendezés klozetülőkék számára. DR TREUDE FRITZ BÍRÓSÁGI JEGYZŐ MAJNAI FRANKFÜRT/ BUCHSCHLAGBAN. A bejelentés napja 1911 julius hó 14-ike. M Higiénikus szempontból már számos védőberendezést javasoltak eddigelé is klozetülőkék számára. így pl. az ülőkét oly módon erősítették meg a csészén, hogy az meg nem terhelt állapotban önműködően fölcsapódott, hogy be ne piszkíttassék, ha a klozetet férfiak vizelde gyanánt használják. Ily szerkezetek főleg vasúti kocsi-klozeteknél szokásosak. Alkalmaznak továbbá fodőlapokat papírból, melyeket a klozet minden használatánál az ülőkére helyeznek és használat után eldobnak. Ezen födőlapoknak azonban többek közt az a hátránya, hogy használat közben könnyen eltolódnak, céljuknak tehát csak igen tökéletlenül felelnek meg. Föltaláló mármost azt a föladatot tűzte ki maga elé, hogy az ily fajta fodőlapokat oly módon kösse össze a klozetülőkével, hogy azok egyrészt el ne tolódhassanak a használat közben és másrészt, hogy használat után az ülőkével együtt hagyják el a használati helyzetet, oly célból, hogy még akkor is, ha bármilyen okból el nem távolítottuk volna a födőlapot, mégse lehessen a klozetet a legközelebbi használatnál bepiszkítani. Ezt a föladatot föltaláló oly módon oldja meg, hogy tömlő- vagy karmantyúalakú fodőlapokat használ, melyeket az ülőkére ráhúz. Mivel azonban a rendes ülődeszka önmagában zárt, a tömlővel való bevonás csak akkor lehetséges, ha a deszkát egy helyen fölvágjuk, azaz két részből állítjuk elő. Célszerűen a középen fogjuk az ülődeszkát fölvágni. Gondoskodunk továbbá arról is, hogy áz ülőke két részének egymással érintkező végei az ülőke fölcsapódásnál egymástól eltávolodjanak, hogy a födőtömlőt a két szárra kényelmesen ráhúzhassuk, ill. eltávolíthássuk. Ezen cél elérésére pl. az ülőkének a klosetcsészével helytállóan összekötött deszkával csuklósan kapcsolt végét nem mint eddig, egyenes vonalban, hanem szög alatt rendezzük el, miáltal az ülőke fölcsapódásánál a két rész egymástól eltávolodik, míg a lecsapott helyzetben a részek alul összeérnek úgy, hogy az ülőke a szokásos alakkal bír. Szükséges továbbá, hogy az ülőke két része föl- és lecsapódásnál együttesen mozogjon, hogy ne legyen szükséges minden egyes részt külön mozgatni. Ezt a legkülönfélébb módon érhetjük el Az egyik
