55224. lajstromszámú szabadalom • Önműködő jelzőkészülék betörés vagy tűz jelzésére

_ 4 _ '(U) horgonya a (Gl, (G2) kontaktusokra fekszik, a (Gl) kontaktushoz halad, azután <B) felé tart és a (B, B) áramkörben a kon­taktusokon át haladva az (R) jelfogóba fut, honnan az (E) pólushoz s azután a (T) hor­gonyba jut. Az áramkör tehát az (E) pólus­nál záródik, mivel a rendszer készenléti helyzetben van, amely akkor következik be, !ha az (M) billentyűt előzetesen lenyomjuk. Az "(M) billentyű lenyomásának pillanatában az említett áramkör (K, K', K", -f- L, — L, A) pontokon továbbá a második áramkörben iévő kontaktusokon, (A) és (+0) pontokon keresztül záródik és a két telep ekkor so­rosan van kapcsolva. Az áram (E)-től és (D)-től tovább halad (A) felé s huzamosabb ideig folyik keresztül a második áramkör kontaktusain, mely (-j-O)-nál záródik. . Ha a (T) horgony egyszer érintkezésbe jött az (E) pólussal s ennek következtében a rendszer készenléti állásba jutott, akkor nem szükséges többé az (M) billentyűre nyomást gyakorolni s ékkor csak egyedül az (0) te­leptől kiinduló áramkör marad zárva. Ha most a telep megrongálódnék vagy pedig kimerülne, akkor nem volna képes többé •elegendő áramot szolgáltatni a jelfogó szá­mára, hogy az a (T) horgonyt magához húzza s így az érintkezés megszűntével mű­ködésbe lépne a harangszerkezet. Könnyen belátható, hogy az (L) telep, •mikor a rendszer készenléti helyzetben van, nem esik bele az áramkörbe. Az áram ugyanis (-f-L)-től kiindulva (K)-n keresztül a (G) jelfogó tekercseibe s innen a (V) kon­taktushoz fut. Itt azonban az áramkör meg­szakad, mert azt (R) jelfogó a (T) horgonyt magához húzva tartja. Ha most föltesszük,, hogy valamely be­törés következtében az (X') kontaktusnál az érintkezés, — mint azt a 8. ábra mutatja — megszakad, akkor az ezen kontaktusnak megfelelő helyzetet a 2., 4. és 6. ábrák tün­tetik föl; A? (0) telepből kiinduló áramkör most két helyen van megszakítva és pedig egyrészt a (b') és (d'j, másrészt az (a') és (c') hélj/ékeíl. Az (R) jelfogón most nem fut át árSífi'8 'elbocsátott (T) hörgóny a^^koütaktusPá 'fékszik úgy, hogy az (L) \ telepből kiinduló áramkör (L, 1, 1', T, V, G, M, m,-(-L) pontokon keresztül záródik. A (G) kapcsoló jelfogó most magához rántja az (U) horgonyt és a hangszerkezet (m, S, F2, ü| FI, n) mellékáramköre a (G) jel­fogónál (Fl) és (F2) kontaktusokban záródik úgy, hogy a harangszerkezet működésbe jön. Ha most az (M) billentyűt ismét lenyom­juk, akkor a kapcsoló jelfogón áthaladó áramkör, valamint a harangszerkezeten át­haladó áramkör is megszakad, de míg a megszakított (X') kontaktust eredeti helyére vissza nem visszük s ezáltal nem zárjuk a készenléti helyzetnek megfelelő előbbi áram­kört, mindaddig az (M) billentyű elengedése folytán újból közvetlenül záródik a (G) jel­fogón, valamint az (8) harangszerkezeten áthaladó áramkör, mivel az nem szakad meg (V)-nél a (T) horony kedvezőtlen állása következtében s így a harangszerkezet újra működni kezd. Biztosítókészülékek a jelzőkészülékhez. A készülék működésének megakadályozá­sát oly módon lehetne megkisérleni, hogy a (X') kontaktushelyet áthidaljuk, azaz egy­felől (a')-t és (c')-t, másfelől pedig (b'j-t és (d' t) előzetesen összekötjük. Ennek követ­keztében a (c') és (d') kontaktusokon át össze­köttetésbe jut (c) és (d), amint azt a 2. és 6. ábrák mutatják. Az áram most (-(-0, A, a, c, a', c', d', d", B, Gl, G2, — 0) utat futja meg. Az (0) telep árama tehát most mellékáramkört alkot és nem haladát az (R) jelfogón úgy, hogy ez nem tudja magához húzva tartani a (T) hor­gonyt, minélfogva a harangszerkezet éppen úgy, mint előbb, működésbe jön. Bármiké­pen kötjük össze előzetesen a vezetékeket (a', b') és (c') között, még ha az előbb le­írttól eltérő összeköttetést alkalmazunk is, az (O) telepnél mindig rövidzárlat keletke­zik és a harangkészülék megszólal, még mielőtt az (X') kontaktushoz érnénk. Két­ségkívül akkor is közvetlenül működésbe jön a harangszerkezét, lia egy vezetékdrót az (A A) és (B B) áramkör bármelyik he­lyén elszakad. Bármilyen kísérletet tegyünk is arra nézve, hogy a készüléket működésen kívüli álla­potba hozzuk, mindig az ellentétes ered-

Next

/
Oldalképek
Tartalom