55215. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ólomvegyületek előállítására
Megjelent ti>12. évi február hó 12-én. í; MAGY. JGGGT KIR SZABADALMI jjjgf HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 55215. szám. IV/h/l. OSZTÁLY. Eljárás ólomvegyületek előállítására. PIGMENTS LIMITED CÉG LIVERPOOLBAN. A bejelentés napja 1911 május hó 26-ika. A találmány tárgya eljárás ólomvegyületek előállítására. Eddigelé a legtöbb ólomsót ólomkarbonátból állították elő, mivel az ólomnak vagy az ólomglétnek a különböző savakban való föloldása nagy nehézségeket okozott. Ezzel szemben kísérleteink azt mutatták, hogyha megömlesztett ólmot célszerűen finoman porlasztott állapotban fölhevített levegőnek és vízgőznek erélyes áramával kezeljük, akkor az ólom gyorsan oxidálódik és ha a keletkező port és gázokat elegendő ideig kellő magas hőmérsékleten pl. 400 C° fölött, de az ólomoxid olvadási pontja alatt tartjuk, akkor tiszta szublimált ólomoxidból álló terméket kapunk, mely azután már rendkívül könnyen oldódik bizonyos savakban, illetve amelyre bizonyos savak és sók könnyen hatnak különösen, ha a kívánt savval együtt kismennyiségű katalitikus hatású anyagot, mint pl. ecetsavat vagy salétromsavat, ill. ecetsavas vagy salétromsavas ólmot használunk. így pl., ha 223 rész ilyen ólomoxidot 85 rész nátriumnitráthoz adunk, melyet kellő mennyiségű vízben föloldottunk, akkor ólomperoxid és nátriumnitrit képződik, míg ha 669rész ólomoxidot 85rész oldott nátriumnitráttal hozunk össze, akkor vörös ólomoxid és nátriumnitrit képződik. A magasabb oxid minden esetben csapadék, melyet szűrősajtóban a folyadékoktól elkülöníthetünk, míg magát a folyadékot bepároljuk, hogy a nátriumnitritet megkapjuk. Ha az ólomperoxidszükséglet csekély, ezt hevítés útján vörös ólomoxiddá alakíthatjuk át, vagy pedig monoxiddá, amelyet ismét nitrit előállítására használhatunk, míg a fölszabaduló oxigént sűríthetjük és for- * galomba hozhatjuk vagy más módon értékesíthetjük. Hasonlóképen ólomszulfát keletkezik, ha a szublimált oxidhoz és kevés salétromsavhoz vagy ecetsavhoz a kellő mennyiségű vízzel együtt kénsavat adunk, amikor is igen csekély kavarásnál ólomszulfátból álló nehéz fehér só képződik, mely azután leülepszik. Ugyanily módon krómsavas ólmot kapunk, ha kénsav helyett krómsavat vagy az utóbbi helyett kromátot vagy bikromátot használunk és pedig valamely gyöngébb savval, pl. szénsavval együtt, hogy ez a bázist lekösse. Ha ily módon továbbá ólomoxikloridot akarunk előállítani, akkor a szublimált ólomoxidhoz sósavat adunk, előnyösebb azonban valamely kloridot pl. konyhasót és valamely savat, pl. ecetsavat, salétromsavat vagy célszerűen szénsavat használni. Ha ekként a
