55209. lajstromszámú szabadalom • Eljárás forrón vulkanizált habnak kaucsukból, guttaperchából és balatából való előállítására

Természetesen műszakilag jóval magasabb nyomások is lehetségesek. Ha az oldószert elhagyjuk, ágy, hogy a fönti térfogatarányokat elérjük, a vulkanizációhőfoknál mérve kb. 300 atm. gáznyomás szükséges az alak megadása olykép történik, hogy a kaucsuktésztát vagy formákba préseljük, vagn nzt egyszerű rúdalakú terményhez a tömlőgéphői a kívánt keresztmetszetű alakkal bíró alkalmas szíjdarabon át kipréseljük. A gázfölvételt igen jelentékeuyen növelhetjük azáltal, hogy a masszába poralakú, likacsos anyagokat, pl. sejtkovát, aprított parafát vagy más effélét dugasztunk be. Ebben az esetben a masszán kívül még minden egyes szemcse is pórusaiba komprimált gázt vesz föl, mely az expandálásnál a szemcséből kihatol és egy sejtet képez, melynek belsejében a szemcse megmarad. Az így előkészített darabok autoklávban magas gáznyomás alatt vulkanizáltainak. Nitrogén, széuoxy, esetleg levegő is alknlmasak erre a célra, viszont hydrogénés széndioxyg, úgyn. szénsav diffúziós tulajdonságaik miatt, oxygén pedig a kaut csukra való oxydáló hatása folytán a műszaki alkalmazásból kizárandó. Természetesen nem lehetséges ily magas ^nyomású gázzal töltött autoklávba gőzt beáramoltatni ; az autoklávot tehát kívülről kell gőzzel fűteni. A jelen eljárás szerint oly kaucsuk is, mely 10%-nál nem több kénnel már vulkanizáltatok, habbá alakítható át; azonban ehhez, ihogy a hab a gázt kellőleg megtartsa, csak oly puhakaucsuk alkalmazható, mely csak kismennyiségű idegen alkatrészt tartalmaz. A puhakaucsukban még meglévő kismennyiségű szabad kén többnyire elegendő gyönge utóvulkanizálás számára, mely az előállított habalaknak tartósságot ad. így pl. régi auto-légtömlők vagy vulkanizált lemezhulladékok közvetlenül hablemezekké alakíthatók át, melyek életmentő ruhák számára való betétekké, betéttalpakká vagy sarkokká, billiárdszegélyekké, írógépekhez, hangszerekhez, stb. való alátétlemezekké stb. dolgozhatók föl. Ama tény folytán, hogy vulkanizált anyag is átalakítható habbá, jelen eljárásnak nyersanyag részére abban az irányban való megváltoztatása is lehetségesnek látszik, hogy ezt előbb gáznyomás nélkül vulkanizáljuk és csak azután helyezzük gáznyomás alá. Minthogy azonban a masszába csak erős hevítés alkalmazása mellett hatol be kellő mennyiségű gáz, emellett szükséges az is, hogy az anyagot a nyomási periódus közben is forrón tartsuk, vagyis a vulkanizálási és nyomási periódust folytonos műveletben vigyük véghez, hogy így az anyagot ne tegyük ki kétszeri hevítésnek. Ez az eljárás, mely elvileg már vulkanizált anyagnak habbá való átalakításával azonos, ama hátránnyal jár, hogy az anyag tovább hevíttetik, mint a már leírt eljárás szerint. Sok célra, pl. kerékpár- és automobilabroncsok számára szükséges, hogy a habnak gázzal való megtöltése nyomás alatt menjen végbe. Légköri nyomásra expandált kaucsukhabnak préselt gázzal töltött hab előállítása céljából utólag való Összepréselése teljesen elhibázott volna, minthogy ezáltal a sejthártyák feszültsége újra megszűnnék és azok gázok iránti tömítettségüket elvesztenék. A habot tehát olyképen kell előállítani, hogy már az expanziónál ne expandáljon lényegesen tovább mint ama nyomásra, mely alatt a habot később alkalmazni kell. Kerékabroncsoknál ez a nyomás 2—3 atm.-t, autó-abroncsoknál 4 4- -8 atm.-t tesz ki. Ily nyomással biró a habot úgy nyerünk, ha különösen szálas nyersanyagot oldószer alkalmazása nélkül a leírt módon kezelknk és alakdarakokat a vulkanizáció befejezése után több óráig nyomás alatt kihűlni hagyjuk úgy, hogy az anyag habbá való expanziója előtt eredeti húzási szilárdságát visszanyeri. A habstruktura képződésének megindítására esetleg már a vulkanizációnak befejezése után az autoklávban lévő gázmennyiség kis részét kiengedhetjük. Természetesen a gáznyomás a vulkanizáció utáni lehűlés által már magában véve is sülyed. A tágulás határolásának egy módszere