55157. lajstromszámú szabadalom • Tolóablak

Megjelent IMl'í. évi február hó 5-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 55157. szám. VlII/d. OSZTÁLY. Tolóablak. FRIEDRICH HERBERT W. KERESKEDŐ BRESLAUBAN. A bejelentés napja 1911 május hó 15-ike. Elsőbbsége 1911 január hó 16-ika. A jelen találmány tárgya rúgós csiga segélyével kiegyensúlyozott tolóablak, mely a fölfiiggesztésnek oly kiképzésével tűnik ki, mely az ablaknak minden elmozgatásakor a rúgónak csak aránylag csekély igénybevételét okozza és így annak nagyfokú kímélését és nagy tartósságát biztosítja. A találmány tárgyának ebből eredő további előnye a javítások redukálása, melyet továbbá azon kiképzés is elősegít, hogy a már fölszerelt rúgó minden külön intézke-' dés nélkül mindig pontosan, az ablak súlyának megfelelően állítható be. A találmány szerint ugyanis az ablak vonó elemébe egy csigasor van beiktatva, és pedig akként, hogy az ablaknak löketét megrövidítve viszi át a rúgóra, ill. a rúgófaázra, amikor is ez a csigamű áttételi viszonyának arányában kisebb mértékben forog el, azaz rövidebb utat tesz meg, mint a vonóelem. A mellékelt rajzban a találmány tárgyát képező tolóablaknak egy foganatosítási alakja van föltüntetve. Az 1. ábra az ablak elölnézete. A 2. és 2. ábrák magának a fölfüggesztendő szerkezetnek oldal-, ill. fölülnézetét láttatják nagyobb léptékben, ahol is az ablaktoknak megfelelő födőlapjai el vannak távolítva. Ezen foganatosítási alaknál csak az alsó (a) ablak (1. ábra) van tolótok gyanánt kiképezve, amikor is az, ismert módon, a (b) ablaktokban vezetődik és a (c) vonózsinóron függ, mely az (f) csigák útján fölfelé, a (d) rúgóháznak (2. ábra) fölvételére szolgáló (e) üregbe van vezetve. A találmány szerint a (c) zsinór a (d) rúgóházzal való közvetlen összeköttetés helyett egy csigaművön megy át és csak ezen csigaművel van azután a rúgóháznak (cl) vonóeleme összekötve. A csigamű, mely szintén az (e) üregben van elrendezve, két egymás mögött, ill. egymás mellett elrendezett csigákból alkotott (g), ill. (gl) csigapárból áll, melyek közül a (g) fix, a (gl) pedig mozgatható. Ily módon (a jelen esetben) kétszeres áttételt érünk el úgy, hogy a rúgós csigának csak félakkora utat kell megtennie, mint az ablaknak, ami a legtöbb esetben elegendő is. Lehet természetesen a csigasor elemeinek szaporításával három-, sőt többszörös áttételt is elérni, amikor is a rúgó csak a löket harmad- stb. részének megfelő mértékben forog el; de bármily áttételi viszonyt alkalmazunk is, a rúgó for-