55152. lajstromszámú szabadalom • Készülék mozgóképeknek természetes szinekben való visszaadására rés- színképeknek egyidejű vetítése által

•csét kell a kondenzátor mögé illeszteni, továbbá a tükröt vagy prizmákat az objektívre alkalmazni és egyúttal az ablaknyílást nagyobbítani. Ha a kondenzátor előtt lencsét alkalmazunk, úgy a lencse és a készülék ablaknyílása mögött a nyílás mellett lencséket vagy prizmákat rendezhetünk el, amelyek a fénysugarakat az illető egyesképekre vetik. A készülék három különböző kiviteli alakja a mellékelt rajz 1., 2. és 3. ábráján van vázlatosan föltüntetve. Az összes ábrákon (k) a fényforrás, (1) a kondenzátor (n) a készülék ablaknyílása, -(a) a képszalag (film) és (o) az objektív. Az 1. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a kondenzátor mögött (m) prizmák vannak elrendezve, amelyek a fénysugarakat olykép irányítják, hogy egyidejűleg az (a) képszalagnak három (ha három alapszint használunk) egymásután következő képe világíttatik meg. Az (n) ablaknyílás oly nagy, hogy három egyesképnek felel meg. Az (o) objektíven (p) tükrök vagy prizmák vannak elrendezve, amelyeknek hatása alatt a három egyidejűleg megvilágított kép egyetlen kép alakjában vetíttetik az ernyőre. A 2. ábrán rajzolt kiviteli alaknál a kondenzátor mögött elrendezett prizmákat egy (m) szórólenese helyettesíti, amely a kondenzátorból jövő fénysugarakat olykép szórja szét, hogy a fénysugarak a filmen három apró különálló fényfolt képzése helyett, amelyek mindegyike csupán egyetlen képet födhet be, egy nagyobb összefüggő fényfoltot képeznek, amely három, illetve az alapszínek számának megfelelő számú képet födhet be. Az (m) szórólencse konkáv hengerlencse. A henger parabolikusan vagy elliptikusan lehet csiszolva. A kondenzátor és a készülék ablaknyílása között, szorosan az utóbbi mellett, három apró konvex (bl, b2, b3) hengerlencsét alkalmazunk, amelyek egyik oldalukon szintén körhenger, vagy parabolikus, esetleg •elliptikus henger alakjára lehetnek csiszolva, | míg másik oldaluk sík. A két külső csak egy-egy féllencse, amelynek keskeny oldala a középső lencse felé van fordítva. Az (m) szórólencse és a három (bl, b2,.b3) lencse tengelye párhuzamos egymással. A 2. ábrabeli elrendezés segélyével meggátoljuk azt, hogy a kondenzátor a fényt szines szélekkel vetítse a film egyesképeire és egyúttal elérjük azt is, hogy az a fény, amely az egyesképeket éri, tényleg az illető képnek megfelelő (p) prizmára vagy tükörre esik. Ugyanis a kondenzátorból jövő összes fény a kondenzátor optikai tengelyének egy pontja felé konvergál és a film két külső képének fénysugarai nem jutnak a képek előtt lévő (p) prizmákba vagy tükrökbe. A föntebb említett lencsék közül a két külső (bl, b3), amelyeknek a fénytörő széle a középső (b2) lencse felé van fordítva, a fénysugarakat kifelé tereli és a lencsék fénytörési szögét olyannak választjuk, hogy a fény. éppen a lencsék mindegyikének megfelelő prizmába vagy tükörbe lépjen. A 3. ábra szerinti kiviteli alak a most leírttól abban különbözik, hogy a lencsék vagy prizmák oly fénytörési szöggel bírnak és úgy vannak elrendezve, hogy azok az egyidejűleg megvilágított egyesképeken átmenő fénysugarakat az objektív közepén egymással metszésbe hozzák. A különbség továbbá az, hogy az objektívvel kapcsolatban alkalmazott (p) prizmák az objektív QS a fölfogóernyő között vannak elrendezve és oly fénytörési szöggel bírnak, hogy az egyidejűleg megvilágított egyesképeket összeeső kép alakjában vetítik az ernyőre. A (p) prizmák előnyösen beállíthatók úgy, hogy az egyidejűleg megvilágított képeket pontosan összeeső kép gyanánt vetíthetjük. A közvetlenül az (n) ablaknyílás' mellett alkalmazott lencsék egyetlen (b) üveglap alakjában lehetnek kiképezve, melynek középső része síkra van köszörülve, míg a széleinél a köszörülés olyan, hogy a film egyesképein átmenő fénysugarak az (o) objektív közepén egymástól különválnak. A (b) lencse középső részét természetesen nem kell okvetlenül síkra köszörülni.