55089. lajstromszámú szabadalom • Munkaállás cipészek számára

dak és a (3) asztallapot tartják, melynek közepén a (4) nyílás van kiképezve. A (3) asztallap széle rézsútosan la van vágva és a bőrből vagy efféléből álló párnázott (5) áthuzattal van ellátva, mely karimázott szélével könnyen levehetően van a (3) asztallapon megerősítve és a (4) nyílásnak megfelelő kivágással van ellátva. A (3) asztallap a (4) nyílással koncentrikus (6) gyűrűs karimával van ellátva, melynek nyílása nagyobb, mint <a (4) nyílás. A (6) karimát alul a vele könnyen oldhatóan összekötött (7) csésze zárja el; ezt az összeköttetést a (7) csészével szilárdan összekötött (8) ütközők létesítik, melyek a karima vagy a (2) lábak megf elelő kivágásaiba kapaszkodnak és ezáltal a csészét helyzetében fogva tartják. A (7) csésze levehető, pogy pl. csizmaszárakat labessen megmunkálni. A (7) csésza központos (10) lyukkal, valamint a bőrből vagy efféléből álló (11) jbéléssel van ellátva, mely vagy az asztallap áthuzatával lehet összekötve yagy ettől független lehet. A (7) csésze átmérője nagyobb, mint a (4) nyílás átmérője úgy, hogy a (6) karima a nyíláshoz képset kifelé eláll. Ez pl. arra való', hogy a megmunkálandó cipő biztos módon fogva tartassák, amennyiben a cipőt egyrészt a (3) lemez alatt a csészéibe vezetjük, másrészt az asztallapra fektetjük (2. ábra). A megmunkálandó cipőnek megmunkálás kőiben a (3) asztallapon való rögzítéséra a (12) szíj szolgál, mely egyrészt a cipő köré van fektetve, másrészt pedig a (14) rúdon mozgathatóan elrendezett (13) kapocshorgon megy keresztül. A (14) rúd az alaplemez közepén elrendezett (15) talapzaton kiképezett (16) vezetőkeret nyílásán át a vezető keretben eltolhatóan elrendezett (17) kengyelhez vezeti A vezető keret nyílása úgy van méretezve, hogy a (14) rúd csekély mozgástérrel bír (11—13. ábra). A (17) kengyel alsó véged peoeklkel vannak összekötve, melyen a (18) görgő lazán foígatható, a görgőre a (17) kengyelien átmenő (19) lábitós emelő támaszkodik (9. és 11. ábra). A (19) emelő a (2) lábak egyikén forgathatóan van ágyazva és pedig úgy, hogy csekély oldalelmozdulása lehetséges legyen. Ezenkívül a kengyel középső része a föltüntetett módon úgy van meggörbítve, hogy az emelő minden lehető helyzetében érintőleg hat a (18) görgőre, miáltal utóbbi állandóan forgásban tartatik és így a súrlódási ellenállás tetemesen csökkentetik. Az emelő fölül a domború (20) lábitóban végződik. A (16) keret egyik oldalán a (22) fogazott rúddal van ellátva, melynek fogaiba a (19) emelő (23) ütközője kapaszkodik. A (22) rúd fogai úgy vannak kiképezve, hogy a lábitós emelő (23) toldata oldalt be- és kivezethető, hogy a (17) kengyel, illetve a (14) rúd a kívánt helyzetbeD fogva tarttassék. A lábitó mozgásával ellentétesen hat a (24) csavarrúgó, mely a (14) rúd köré van fektetve és egyrészt a (17) kengyellel, másrészt pedig a (16) vezető kerettel áll kapcsolatban. Ezen rúgó következtében a (19) lábitós emelő — mihelyt a (23) toldat a (22) fogazott rúdból kikapcsolódik — önműködően ismét fölemeltetik. A (24) rúgó azonban más módon is rendezhető el; így pl. egyrészt a (17) kengyelhez és másrészt a (2) lábhoz erősíthető. A (17) kengyel előnyösen a (16) keret hornyaiban van vezetve, de más módon is vezethető. j A (15) talapzat (25) merevítő rudak segélyével van a (2) lábakhoz erősítve. A talapzat ezenkívül lécek fölvételére való függélyes (26) rúddal van ellátva, fölső vége pedig üreges és két (27) bevágással bír. Ezen rúd fölső végébe a találmány értelmében vasból készült kapta van behelyezve (7. ábra), mely a (280 szárban végződő (28) talprészből áll, mely a (26) rúd (27) hasítékaiba (1. ábra) kapaszkodó és a kaptát ezáltal elforgatás ellen biztosító (28") bordákkal van ellátva. A (28) részre csap útján még a (29) sarokrész helyeztetik föl (7. ábra), mira a kaptát a cipőbe beltoljuk és utóbbit a (12) szíj segélyével az állásban rögzítjük.