55082. lajstromszámú szabadalom • Golyósmalom elektromágnesek révén fölragasztott golyókkal

Megjelent 1912. évi január hó 31-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 55082. szám. XVIl/f- OSZTÁLY Golyósmalom elektromágnesek révén fölragadott golyókkal. OSTWALD HENRIK MAGÁNMÉRNÖK RAJNA/M

CÖLNBEN. A bejelentés napja 1911 május hó 31-ike. Elsőbbsége 1910 jonius hó 28-ika. / A legfontosabb aprítógépek egyike, a golyósmalom eddigi kivitele azzal a hátránnyal bír, hogy hatásfoka igen kicsi. A golyósmalom elve abban áll, hogy a belsejében lévő kiemelkedő bordák vagy hasonlók a golyókat a malom forgása következtében fölviszik és a megőrlendő anyagra ejtik. A bordák vagy kiugrások által azonban holt terek keletkeznek, amelyek az aprító folyamat számára veszendőbe mennek. Minél magasabbak ezek a kiugrások, annál nagyobbak lesznek ezen holt terek és annál nagyobb lesz a fölaprítandó anyagnak a magasba ragadott menynyisége is nagyobb lesz. Ellenben a malmot gyorsan járatni sem szabad, mert különben a golyók hajítómozgást végeznek és a sima őrlőfölületekbe ütköznek1

, amint ez harmadik ábrán pontozva van megjelölve. Ebben az esetben is nagy mennyiségű őrlendőanyag ragadtatik a magasba. Azáltal, hogy a fölaprítandó anyagot a bordák vagy kiugrások magukkal viszik, a súlypont nagy mértékben eltolódik a középpontból, miáltal az örlőhatáshoz képast igen nagy erőfogyasztás lép föl. A jelen találmány tárgya tehát egy sima belső köpennyel biró malom, amelyben a golyók a malom forgásánál kívülről ható mágnesség révén tetszőleges magasságba vitetnek föl, ahol a vonzóhatás megszűnik és a golyók szabadon hullanak le az aprítandó anyagra. Az 1. ábra egy példaképeni kiviteli alakot tüntet föl. A malom köpenye (a) lamellákból van képezve, amelyek a malom forgásakor a helytálló (b) mágnesek előtt elmozognak, mimellett a lamellák szekundér pólussá válnak és a vasgolyókat vagy súlyokat a (c) pontig fogva tartják. E helyen a lamellák elveszítik mágnességüket és a golyókat leejtik. A 2. ábrán egy másik kiviteli alak látható. Ennél a malom egész kerületén egy (d) mágnesrendszer van elrendezve, mely a malommal együtt forog, mimellett minden második (e) lamella a mágnesrendszer egyik pólussaruját. A közbül fekvő (f) lamellák pedig indukált pólusok. Minden (g) cséve önmagában gerjesztetik, amennyiben a hozzávezető vezetékek ugyanazon (h) keféket viselik, amelyek egy helytálló (i) kontaktusgyűrűn lévő, szintén helytálló (k) szegmenst súrolják. Utóbbi megfelel a malom mágnesmezeje kívánt hosszának, azaz az elektromos áram az egyes csévék-