55068. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aranyláncok előállítására

Megjelent 191'4. évi január hó 31-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 55068. szám, Vl/g OSZTÁLY. Eljárás aranyláncok előállítására. RODOLFO DUSSICH & C° SOCIETÁ IN ACCOMANDITA PER L'AFFINAZIONE Dl METALLI NOBILI E FABBRICA OGGETTI D'ORO E D'ARGENTO CÉG TRIESTBEN. A bejelentés napja 1911 április hó 3-ika. Aranyláncok előállításánál a kész láncszemek forrasztását eddig úgy kellett eszközölni, hogy minden egyes láncszemet külön-külön forrasztottak össze, ami természetesen jelentékeny munkát és fáradságot okozott. Jelen találmány értelmében egy aranylánc valamennyi vagy legalább sok láncszemét egyidejűleg és egyszerűsbített módon lehet forrasztani. Az eljárás foganatosítása a következő: Előnyösen derékszögű négyszögalakú, megfelelő vastag három korongot és pedig az egyiket aranyból, a másikat aranyforraszból, a harmadikat pedig rézből fehérizzásig hevítünk és nagy, körülbelül 300 at. víznyomás alatt egymásra sajtolunk úgy, hogy a korongok egyetlenegy koronggá egyesülnek. Ezen sajtolt korongból keskeny csíkokat vágunk le, melyeket rendes módon húzóvas segítségével kerek vagy szögletes keresztmetszetű, megfelelő átmérőjű tömör rudakká vagy csövekké alakítunk. Ezen rudakból vagy csövekből, melyek az aranyréteget természetesen külső réteg gyanánt láthatóan tartalmazzák, képezzük az egyeö láncszemeket. Ezen eljárás előnye abban áll, hogy az egyes láncszemek forrasztására szükséges fém már a láncszemek belsejében van úgy, hogy külön aranyforrasz alkalmazása fölösleges. Elég, ha a láncszemeket, amilyen állapotban vannak, tehát további fém hozzáadása nélkül, a forrasztó berendezésnél a bezárt forraszréteg olvadási hőfokára hevítjük, miközben az egyes láncszemek végei egymással minden további művelet nélkül összeköttetnek és záratnak. Megjegyzendő ugyan, hogy az egész láncszemre elosztott aranyforraszból csak aránylag nagyon kis rész szükséges, mert rendeltetését csak a forrasztás helyén tölti be; minthogy azonban a belső rétegnek, nevezetesen a forraszfémnek kisebb finomsága van, hogy az egész lánc finomsága a törvényes előírásnak megfeleljen, a külső, tehát az aranyréteget annál finomabb öntvényben lehet és kell készíteni, mely finomság a forraszréteg finomsághiányának kell, hogy megfeleljen. A jelen eljárás szerint tehát a munka egyszerűsbítésén kívül azon további előnyt érjük el, hogy a lánc oly külsőt kap, mintha a ténylegesnél nagyobb finomságú volna. A lánc tehát, ámbár összes aranytartalmára