55062. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hegesztetlen láncok előállítására

15. ábra pedig ugyanezt oldalnézetben láttatja. A találmánybeli berendezéssel végzendő eljárás a következő műveletekből áll: I. a fehérizzó, hengeres munkadarab (rúdnak) a lánc előző kész tagjának szabad szemébe való vezetése, két végének laposra verése és zömítése; II. a munkadarab két végén egy-egy szemfél kiverése; III. a két szemfél kilyukasztása és letarajozása. IV. a munkadarab összehajlítása és végül V. az egy szemmé egyesített szemfalak külső, illetőleg belső körvonalainak esetleges egymáshoz hegesztése. Az I. és II., valamint a IV. és V. munkaszakasz egyesíthető úgy, hogy a munkadarab mindössze három helyen kerül megmunkálás alá, vagyis más szavakkal a munkadarabot csak háromszor kell kézbe venni. Ezek szerint tehát az egész eljárás a következő munkaszakaszokra oszlik: a) a bedugás, zömítés és kiverés; b) lyukasztás és letarajozás és végül c) hajlítás és esetleges hegesztés. Hangsúlyozni kívánjuk azonban, hogy ez az esetleges hegesztés nem a láncszem szilárdságának, vagy tartósságának növelésére, hanem csakis a szemfelek közti résnek víz, légköri nedvesség stb. behatolása folytán bekövetkezhető rozsdásodása elhárítására és a láncszem külsejének tetszetősebbé tételére van szánva. A föntjelzett munkafolyamatok fogana- , tosítására most már a következő megoldás j sokat választhatjuk: A. a szerkezeteket például egy közönséges sajtóba, mint betéteket alkalmazhatjuk, mint a csatolt rajzban és a leírásban alább ismertetjük, vagy B. a három szerkezetből egy gépet kombinálhatunk, avagy C. három, vagy két külön gépet állíthatunk föl. További megoldás lehetne még az is, hogy a három művelet végzésére szánt három külön gépen három munkás egyidejűleg készítene egymásnak fölváltva adogatva három láncot; ez az eljárás azonban különösen a hosszú és nehéz láncok készítésénél nagyon körülményes volna. Végül elő lehetne a láncot úgy is állítani, hogy ugyanazon szerkezetekkel, illetőleg gépekkel először nagyobb számú munkadarabon az egyik szemfelet alakítanók ki, azután a még sima végnek az előző lánctag szabad szemébe való dugása után a másik szemfelet képeznők ki és végül összehajlítanók ezt a munkadarabot. Ennek a kivitelnek azonban az a hátránya, hogy az első két műveletet ugyanazon munkadarabon kétszer kellene elvégezni és hogy ugyanezt a munkadarabot kétszer kellene fölmelegíteni. A 6. ábrán fölülnézetben föltüntetett egyesített berendezés három főrészből, úgymint az (A) zömítő és kiverő szerkezetből, a (B) lyukasztó és letarajozó szerkezetből, valamint a (C) hajlító és hegesztő szerkezetből áll, miket még a (D) befogó szerkezet egészít ki. Az egyenes és sima hengeres munkadarabot (rudat) fehérizzó állapotban a csuklók körül vízszintes és függőleges síkban elforgatható és vezetékben hosszirányban eltolható (D) befogó szerkezet (1) csatornájában lévő lánc utolsó tagjának szabad szemébe dugjuk és a kétrészű (3) fogantyú megszorítása által a (2) fogóval megfogjuk. A fogó alapjában véve egy csukló körül elforgatható szögemeltyú; evvel a szögemeltyűvel a hosszirányára keresztben álló munkadarabot, illetőleg még egyenes rudat az (A) zömítő szerkezet alsó (4) pofájából kiálló részben kiképzett félkör-keresztmetszetű (5) horonyba fektetjük úgy, hogy végei kiállanak (5. ábra). A rajzon fölaemtüntetett lábitó segélyével a rendes körülmények között nyitva álló (6) fölső pofákat lecsappantjuk a munkadarabra. A lábitóhoz való összeköttetést a (7) ellensúlyról zsinór és görgő viszi át. Ezek után a (8) présfejet lebocsátjuk és a (6) fölső pofákra szorítjuk, miáltal a munkadarabot végein lelapítjuk és a célnek megfelelően a rajzon föltüntetett módon két helyen meggörbítjük. Amint a