55053. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az alkálifémek amidjainak cynanamidjainak vagy cyanidjainak elektlytikus előállítására

— 3 — •anamidok és cyanidok előállítása közvetlenül a kiindulási anyagból, mint pld. nátriumkloridból vagy maró nátronból, ammóniák ill. ammóniák és szén hozzáadásával, folytonos folyamatban történik. Az ipar jelenlegi állását tekintve, amelynél pld. a fémes nátriumot első sorban is elektrolytikusan állítják elő úgy, hogy azt azután az ismert módszerek szerint a kívánt végtermékekké dolgozzák föl, a találmány tárgyának nagy előnye az, hogy annál a fémnek összegyűjtése ós kívülről hevített készülékekben való újbóli kezelése által okozott munka és az ezzel járó költségek meg vannak takarítva. Még abban az esetben is, amelyben a primércellában maró nátront alkalmazunk kiindulási anyag gyanánt, a kívánt termékek sokkal olcsóbban állíthatók elő, mint az eddigi ily eljárások alkalmazásánál, mivel a találmány tárgyánál egyrészt a primércellában nagyobb elektromos hatásfok érhető elő (a maró nátronban lévő víz ugyanis a cella fölső részében fölszabadulván gőzalakban vezettetik el anélkül, hogy azt az áram szétbontaná) és mivel másrészt a nátriumnak külön előállítása és ezzel együtt az előbb említett hátrányok el vannak kerülve. Az eljárás foganatosítására szolgáló készülék bármily megfelelő módon lehet szerkesztve, célszerű azonban a fémes nátriumnak (az említett elektrolytikus eljárás szerint történő) előállítására szolgáló készülékhez hasonló készüléket használni, csakhogy ezt még oly elemekkel kell fölszerelni, melyek lehetővé teszik az ammóniáknak és a szénnek bebocsátását, a közbenső elektródákat képező ötvözetnek mozgatását, a fölszabaduló gázok elvezetését, a két cella közötti hőmérséklet szabályozását és az előállított termékeknek eltávolítását. Abban az esetben, amelyben a primércellában használt kiindulási anyagot megolvasztott halogénsó vagy szulfid képezi, ezen cella számára grafit- vagy szénanodák fognak leginkább megfelelni, melyeknél azután klorgáz, ill. kén válik szabaddá. Maró nátronból álló kiindulási anyag esetén nikkelanodák a legalkalmasabbak, míg abban az esetben, amelyben a kiindulási anyagot oldatok, mint pl. konyhasóoldat képezi, célszerű platina-anodákat és pedig pl. szövet (gazé) alakjában alkalmazni. A szekundércellában lévő kathoda pld. vörös rézből, nikkelből, a tartályok pedig vörös rézből, nikkelből vasból vagy hasonló anyagból készülhetnek. Világos, hogy ámbár a találmány tárgya a föntiekben a nyers anyagokból való kiindulás esetére van részletezve, az említett közbenső elektródát képező ötvözetről más úton is lehet gondoskodni és azt a szekundércellát illetőleg anoda gyanánt a találmány céljaira fölhasználni. Lehet az ammóniák helyett, melyet csak példaképpen említtetett, más megfelelő nitrogéntartalmú anyagokat is használni. Az igénypontokban az «alkálifémek vegyületei» alatt különösen nátrium és kálium vegyületei és ezek keverékei értendők. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás alkálifémek amidjainak, cyanamidjainak és cyanidjainak elektrolytikus előállítására, jellemezve azáltal, hogy az alkálifémnek ill. fémeknek egy vagy több más fémmel való ötvözetét és a kívánt végtermékből álló, izzón folyós elektrolytben a képződő alkálifémmel vegyületet alkotó nitrogént vagy szént, vagy mindkettőt tartalmazó anyagok egyidejű hozzáadásával elektrolyzáljuk. 2. Az 1. alatt igényelt eljárásnak egy foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy az elektrolytet előzőleg nitrogénvagy széntartalmú anyagokkal vagy mindkettővel dúsítjuk. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt eljárásnak egy foganatosítási módja az alkálifémek amidjainak előállítására, jellemezve azáltal, hogy először alkálifémeknek a kiindulási anyagokat képező vegyületeit egy izzón folyós fémelektródán elektrolizáljuk és azután ezen, az alkálifémmel, ill. fémekkel ötvöződött elektródát anoda gyanánt oly elektrolyt fölbontására hasz-