55051. lajstromszámú szabadalom • Gép üreges üvegtárgyak előállítására

Ion a (2) híd által van elzárva, melynek alsó részében a (3) nyílás a kemencétől a (4) csatorna felé átmenetet közvetít. Az üveghozzávezetés a (6) kézikerékkel ellátott (5) szelep által szabályozható úgy, hogy a folyékony massza a (7) száj dara­bon át tetszés szerinti mennyiségekben ve­zethető a (8) kádba. Az utóbbi (9) görgők­kel van ellátva és a függélyés (10) tengely által, mely a (12) foglasrúdba kapaszkodó (11) fogaskereket tartja, ide- és oda menő forgásba hozatik. A fogasrúd működteté­sére előnyösen a (13) nyomóléghenger du­gattyúja szolgál. A (8) kád előnyösen a (14) tokba van be­zárva, mely arra szolgál, hogy a folyékony üveget erősen hevített állapotban tartsa és idegen testek beesését megakadályozza. A kád azon részén, amelyen az üveg el­vezettetik, a 13. és 14. ábrán föltüntetett, tűzálló anyagbiól készült (15) lemez van rendezve. A (15) lemezben föltüntetett ki­viteli példánál két köralakú (16) nyílás van alkalmazva, melyekbe oly hosszú (17) agyaghengerek vannak behelyezve, hogy az utóbbiaknak alsó vége a folyékony massza fölülete alá merül. A lemez nyílásainak száma az egyidejűleg előállítandó üreges testek számától függ. A (8) kád és a (17) hengerek ide és oda forgó mozgása által ugyanazon hatás ére­tik el, mint az ismert egyazon irányban forgó kádakkal, mimellett a kád fölületén j és szélén a tisztátlanságok összegyűlését elkerüljük. A hengerek bemerülése folytán nem az a massza dolgoztatik föl, amelyik közvetlenül a fölületen úszik, hanem in­kább a fölület alatt fekvő üvegmassza. Az előformákat és kikészátőformákat tartó (18) asztal a (19) golyós csapágyon fekszik és a (20) fogaskerék (4. ábra) se­gélyével fokozatosan forgattatik. A (20) fogaskerékbe a (21) fogaskerék (1. ábra) kapaszkodik, mely kerületének meghatá­rozott részein fogak nélkül van hagyva (5. ábra) és a (22) csapágytartókban nyug­szik, valamint a (23) szájtárcsa segélyével hajtatik. Az asztalon, a 3. ábra szerinti ki­viteli alak értelmében, páronként a—a, b—b, c—c és d—d előformák vannak meg­erősítve és pedig oly módon, hogy az asz­tal nyílásain át lefélé szoríthatók! A 7., 8. és 9. ábrán föltüntetett előfor­mák mindegyike a (25) és (26) formafelek­ből áll, melyekben egymás felé irányított (27) és (28) szívócsatornák vannak alkal­mazva, mimellett a csatornák horonyfelek által • képeztetnek, melyek a (25) és (26) részek összeállításánál egymást furatokká egészítik ki. Az előforma középső (30) fu­ratától (29) hasítékok terjednek ellenté­tes sugárirányokban. Az' elmondottakból kitűnik, hogy a szívás az előformában alul­ról fölfelé hat. Egy megfelelő gyűrűnek az egyes elő­formák fölső végéra való fölhelyezése után az előforma a (18) asztalon és a (15) le­mez (17) hengerén át lefelé szoríttatik és a (8) kádban lévő üvegmasszába lép. Ez­után az előforma belső (30) furatába üveg­adag szívatik be. Mindegyik előforma két ellentétes irányú (35) kiugrással (2. ábra) van ellátva, me­lyekhez (36) rudak vannak kötve; az utób­biak a .(18) asztalon lévő (37) tartóken­gyeleken áthatolnak és fölső végükön (38) fejeket tartanak. A fejik és a (37) ken­gyelek közé (39) rugók vannak beiktatva, melyek arra szolgálnak, hogy az előfor­mákat önműködően fölemeljék, miután a formák sülyedését előidéző nyomás meg­szűnt. A (18) asztal fölött két (40) henger van helytállóan elrendezve melyek fölső vé­gükön a (41) keret által és alsó végükön a (42) keret által tartatnak össze. Mind­egyik hengerben a (44) dugattyúrudak sa­gélyével egy-egy (43) dugattyú van ve­zetve. A két dugattyú a (45) és (46) csö­vek egyikén át be-, ill. elvezetett nyomó­levegő által sülyeszthető. A nyomólevegő elvezetésénél a dugattyú a (47) rúgó se­gélyével fölemeltetik, mely rúgó a henger alsó részében fölemeltetik, mely rúgó a henger alsó részében van elhelyezve; a dugattyú lefelé haladó löketét a külléggel közleke|iő (48) nyílások megkönnyítik. A (44) dugattyúrúd alsó végével a (49) f?j

Next

/
Oldalképek
Tartalom