55042. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fényes, bágyadt vagy mintázott acetylcellulózrétegek előállítására

— 2 — •szetesen a réteggel borítandó szalag és az ideiglenes alap ugyanazon anyagú, ha csak gondoskodunk arról, hogy az utóbbi úgy legyen előkészítve, hogy a kiszáradt acetátrétegről leváljon. így pl. a fölső bőr természetes szemcsézettségét föltüntető cellulóz-réteget úgy létesíthetünk egy közönséges hasított bőrön, hogy egy vékony gyantaréteggel bevon fölbőrt vagy kész lakkbőrt acétylcellulózoldattal vonunk be és az oldat teljes beszáradása előtt sajtó- vagy meleg hengerpár segélyével a bevonandó hasított bőrhöz szorítjuk. A cellulóz teljes száradása után a cellulóz-réteg teljesen egyesítve lesz a hasított bőrrel, míg az átvitelre használt felbőr könnyen levonható: minthogy azonban a fölső bőr tökéletesen érintkezett a cellulóz-réteggel, e réteg fölülete tökéletes mása lesz a fölső bőr struktúrájának. Különösen értékes a jelen eljárás cellulóz-rétegeknek igen lágy, likacsos, nemeeszerű vagy ritkaszövésú anyagokon, pl. tüllön, gázon, stb. való előállítására, melyeket eddig csak a fölületen fekvő és teljesen sima bevonattal nem tudtak ellátni. Papir, szövet, bőr, fém vagy egyéb anyag úgy is látható el lakkszerű rétegekkel vagy bevonatokkal, ha az 52138. 1. sz. szabadalomban ismertetett oldatokat használjuk, melyek akkor keletkeznek, ha alkalmas acetylcellulózokat károforpótlékok jelenlétében, alkoholok és szénhydrogének vagy más. acetylcellulózt hidegen nem oldó folyadékok elegyében kezelünk, vagy acetyleellúlóznak koncentrált acetonos, ecetétheres, acetylén-tetrachloridos, epichlorhydrines, stb. oldatát alkoholok és szénhydrogének elegyével keverünk. Ezen részben csak melegben, részben azonban hidegen is folyékony oldatok igen alkalmasnak bizonyultak föliiletes rétegek előállítására. Azáltal, íhogy a csak melegben folyékony oldatok kihűlve rögtön megmerevednek és a hidegen folyékony oldatok rendkívül viszkozosak, nemcsak sima rétegek létesítése sikerül aránylag likacsos anyagon, pl. pamutszöveten, hanem aránylag vastag, de sima fölü/letű rétegek is létesíthetők kevéssé likacsos anyagon, pl. bőrön. Ez az eddig használt kloroformos, acetonos, ecetétheres stb. acetylcellulóz-oldatokkal nem sikerült, mert a koncentrált oldatok a fölületes hártyaképződés ós az oldószer utólagos párolgása folytán hólyagos rétegeket adtak, míg a híg oldatok mindig ráncosán száradtak be, s többszörös bekenést igényeltek. Ezen hátrányok az említett oldatoknál nem lépnek föl úgy, hogy egyenletesen száradó hólyagmentes rétegeket létesíthetünk akár fölöntés, akár egy közönséges lakkozógép vagy más mechanikai szerkezet segélyével. Kisebb szilárd anyagú (fa, kő, fém, stb.) tárgyakat bemártás által láthatunk el acetátcellulóz-réteggel, melynek vastagsága az oldat koncentrációjától függ. Vékony fémes rétegek létesítésére célszerűknek bizonyultak azok az oldatok, melyek akkor keletkeznek, ha acetylcellulóznak az említett keverékekben való koncentrált oldatát kis mennyiségű hidegen ható oldószerrel vagy vízzel, glicerinnel, ezek esztereivel elegyítünk. Ilyen pl. az az oldat, melyet acetylcellulóznak és guajakolnak alkohol-benzolos oldata és 10%-nyi aceton vagy 10% aceton és 10% víz elegyítése által nyerünk. Ezen oldatok igen soká maradnak folyékonyak, tehát lassan és egyenletesen száradnak be, alacsony forráspontú komponenseik dacára tehát úgy viselkednek, mint egy magas forrpontú oldószerrel képezett oldat, holott tudvalévőleg az acetylcellulóznak magas forrpontú oldószere nincs. Minthogy a melegen folyós, pl. alkohol-benzolos oldatokból nyert rétegek szinte lassan száradnak, amennyiben megmerevedésük után is még szilárd oldatot képeznek, melyből az oldószer csak lassan párolog el, e rétegek teljes száradásuk előtt könnyen fényesíthetők, ha fényes fölületekhez szoríttatnak vagy pl. melegen szatiniroztatnak. A merev oldat fölülete ilyenkor meglágyul és könnyen veszi föl a fényező vagy mintázó henger fölületi struktúráját. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás ácetylcellulóz-rétegek előállítására jellemezve_azáltal, hogy acetylcellulóz-