55025. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üveg gyártására

Megjelent 1912. évi január hó 29-én. MAGY. KIR SZABADALMI jHjff HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 55025. szám. XVH/e. OSZTÁLY. ' Eljárás üveg gyártására. IFJ. RICHARDSON S0L0N OSMOND GYÁROS TOLEDOBAN. A bejelentés napja 1911 junius hó 13-ika. A találmány tárgya oly üvegnemek gyár- | tására való eljárásra vonatkozik, melyek, mint pl. az ólomüveg, az üvegolvasztóban zárt edényben vagy tégelyben való kezelést igényelnek. A találmány tárgyát képező eljárás lehetővé teszi, hogy a kemence kivevő (munka-) nyílásához a kellő minőségű üvegmassza folytonosan hozzávezettessék. Habár a találmány tárgya természetesen akár kézi, akár gépi úton történő üveggyártáshoz alkalmas és mindenkor azzal az előnnyel jár, hogy az üveg a tégelyhez vagy tégelyekhez — ha több tégelyt használunk — folytonosan hozzávezettetik úgy, hogy a tégelyek folyton magas hőfokon tartatnak, ahelyett, hogy fölváltva a kemencze hőfoka által kiterjesztetnének és újabb olvaszték hozzávezetése által lehűtetnének, ami a tégelyek élettartamát megrövidíti és azok gyakori kicserélését teszi szükségessé, mindazonáltal a találmány tárgya, az üvegnek a munkanyíláshoz való fotytonos hozzávezetése, különösen az üvegnek gépi úton való földolgozásánál előnyös, mert ez esetben fontos, hogy az üvegmassza fölszíne a munkanyílásnál lényegileg állandó magasságban tartassék fönn és hogy az üvegmassza nyitott kemenczében lehes- j sen megmunkálható. Ezen eredmény elérésére már régebben megkísérelték az üvegmasszának ömlesztőtégelyekben való ömlesztését, mimellett időről-időre kis mennyiségű olvasztékot adnak hozzá, hogy a tégely hőmérséklete számbavehető változást ne szenvedjen; a tégelyből a keveréket a munkanyíláshoz ' folytonosan vezették, hogy az üveg fölszínét a kivánt síkban megtartsák. Különböző, részben nem teljesen megmagyarázható okokból azonban, melyek között valószínűleg szerepet játszik az is, hogy az olvaszték különböző fajsúlyú, nem egyenletesen megömlött és egyenletes keveréket nem képező alkatelemekből áll, igen nagy nehézséget okozott a munkanyílásnál egyenletes minőségű fém elérése ; némelykor kielégítő eredményeket értek el, míg máskor az üveg rostszerű vagy hullámos alakot vett föl, bár a használt hőmérséklet és összetétel olyan volt, hogy egyenletes összetételű üvegnek a munkanyílásnál való létesülésére számítani lehetett volna. Sok kísérlet után föltaláló megállapította^ hogy ezen nehézségek kiküszöbölhetők, ha az olvasztékot először is annyira megömlesztjük, hogy alkatelemeinek mechanikai elkülönítése meg legyen akadályozva és az olvasztékot ezután a kemencében lévő tégelybe adagoljuk, melyből az üvegmassza