55017. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxigénnek és nitrogénnek levegőből külön-külön való előállítására vegyi úton

— 2 lését és az alkálihidrátnak a massza megpuhulását eredményező leválását. Kitűnt már most az, hogy úgy ezen, mint más hasonló esetekben a folyamat fázisainak kedvezőbb lefolyása a massza hatékonyságának föntartása mellett olykép érhető el, ha először is elhagyjuk az oxigénnek és nitrogénnek levegőből vegyi úton való előállításánál eddig kizárólag használatos közvetlen fűtést, amely szerint az anyagot tartalmazó retortákat, tokos kemencéket, -csöveket, stb. égési termékekkel hevítették -és ehelyett közvetett fűtést alkalmazunk, nevezetesen fürdőket használunk, amelyekben megolvasztott fémek, fémötvözetek, vagy olvasztott sók, esetleg kisebb hőszükséglet esetén megolvasztott vagy forrásban lévő kén, paraffin, illetve fölhevített olajok vannak. Azonfölül másodszor az anyag egy-egy részletét fölvevő edményeknek, mint például a retortáknak, csöveknek, tokos kemencéknek stb. méreteit úgy szabjuk meg, hogy a belső faltól a tengelyvonalig való legnagyobb távolság nem több, mint 25 mm., ha tehát például csöveket használunk a hatóanyag fölvételére és hevítésére, akkor az egyes hevítendő csövek belvilága ne legyen több 50 mm.-nél. Ezen kombináció esetén az elérni kívánt -cél tényleg megvalósítható. A fürdőt alkotó anyagok révén olyan közegek birtokába jutunk, amelyek, ha azokat a reakció-hőmérsékre hevítjük föl, egyrészt nagy melegmennyiséget raktároznak el magukba, másrészt a beléjük mártott edények {csövek és effélék) és tartalmuk hőmérsékingadozásainak gyors kiegyenlítésére képesek, végül lassan emelkedő és könnyen szabályozható saját hőmérsékletük folyómányakép a legkönnyebben lehetővé teszik, hogy a hatóanyag túlhevítését elkerüljük. A fürdők és a bennük elhelyezett, anyaggal töltött csövek nagyobbra való méretezése esetén, a fürdőt alkotó edények alsó-és oldalfalai egyedül nem bírnak a kellő fűtőfölülettel, de ilyenkor is hatásosan végezhetjük a hevítést, ha a fűtőgázokat részben vagy egészben aknákon vagy csöveken vezetjük keresztül, amely csövek szintén keresztülmennek a fürdőn, de természetesen nem állnak kapcsolatban a ható anyagot tartalmazó csövekkel, hanem különálló csőrendszert alkotnak. Célszerű, ha a fűtőcsövekből álló rendszert egy irányban és pedig keresztben vezetjük a ható anyaggal (kálciumplumbáttal, alkálimanganáttal vagy más ilyfajta anyaggal) töltött csövekhez képest és ha a fürdőben alkalmazott közeget valamely kavarószerkezettel mozgásban tartjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás oxigénnek és nitrogénnek levegőből külön-külön való előállítására, a levegő oxigénjének magasabb hőmérséken porózus anyagokkal vagy anyagkeverékkel végbemenő átmeneti kémiai lekötődése révén, azáltal jellemezve, hogy a reakciósedények (csövek, retorták, tokos kemencék vagy effélék) fűtése folyadékfürdőkkel történik. 2. Az 1. alatt igényelt eljárás egy kiviteli módja, azáltal jellemezve, hogy oly reakciósedényeket alkalmazunk, amelyek belvilága nem több, mint 50 mm. R*LLA« «S«S-V*MV/ÁMAFTÁO •COMDILI FTUDAPMTBH